Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Cynara cardunculus
A kárdi a fészkesek családjába tartozik, a Mediterráneum térségéből származó, itt őshonos növény, az articsóka közeli rokona (feltételezések szerint ősalakja, amelyből az articsóka is kialakult). Napjainkban Európa nyugati országaiban és délen szórványosan zöldség- és dísznövényként találjuk a házikertekben. Nálunk kevéssé ismerik.
Növénytani jellemzői megegyeznek az articsókáéval, csak magasabbra nő. Már az ókori rómaiak fogyasztották, a 17. században pedig eljutott Belgiumba és Hollandiába is. Étkezési jelentőségét az adja, hogy fogyasztásra kerülő része – takarással halványított levélnyele – a frisszöldség-ellátás szempontjából legkritikusabb időszakban – késő ősszel, illetve télire elvermelve késő ősztől kora tavaszig áll rendelkezésre.
Mediterrán országokban őshonos, közepes hőigényű, hideg telű termőhelyen takarást igénylő növény. Nagy a tápanyag- és a vízigénye.
Állandó helyre április végétől vethető, de még biztosabb a fagyok után, május 15-től vetni. Szerves- vagy istállótrágyával kell keverni a földet, nagy tápanyag igénye miatt. A szabad földön legfontosabb ápolási munka a gyomtalanítás és az öntözés, illetve az ezt követő talajporhanyítás. Különleges ápolási munka a levélnyelek takarása, halványítása, így a levél zöldje elveszíti kesernyés ízét. Ez a szedés előtt 3–4 héttel a tövek szalmával, illetve más hasonló anyaggal való takarását jelenti.
Késő ősztől lehet gyűjteni a halványított leveleket.
Abban az esetben, ha a halványítás a fagyok előtt nem fejeződik be, a növények tövestől felszedhetők, és pincében, homokra állítva egész télen eltarthatók mindaddig, amíg fogyasztásukra sor nem kerül. Így késő ősztől kora tavaszig rendelkezésre áll.
Húsos levélbordázatát fogyasztjuk. Az endíviához és a cikóriához hasonlóan salátának, főzeléknek, sültnek, rakottnak is elkészíthetjük. Kitűnő mézelő növény is.
Szárított főzete étvágygerjesztő és vízelhajtó hatású, valamint tüdőbántalmak ellen hatásos lehet.
Rakott kárdi
Egykilónyi kárdi levélnyelet 10 cm-esre darabolva megfőzzük félpuhára. Rétegekben kapribogyóval, szardellával kivajazott tűzálló tálba tesszük, a tetejére apróra vágott petrezselyemzöldet és metélőhagymát teszünk. Sóval, őrölt borssal, zsemlemorzsával, reszelt sajttal meghintjük. Kevéske liszttel elkevert tejföllel, megkenjük. A sütőben 15-20 perc alatt, elkészül. Kárdi főzet: 15-30 g szárított kárdit forralunk 1 l vízben.
A levéltetvek és más kártevők ellen nagyon hatásos a csalánlé, és emellett általános erősítő hatása is van. Csalán lé készítése: 1 kg friss csalánt kesztyűben vágjunk fel, majd 10 liter esővízben áztassuk be kb. 2 hétre. Ezután szűrjük le és 20-szoros hígításban permetezzük ki.
Növénytani jellemzői megegyeznek az articsókáéval, csak magasabbra nő. Már az ókori rómaiak fogyasztották, a 17. században pedig eljutott Belgiumba és Hollandiába is. Étkezési jelentőségét az adja, hogy fogyasztásra kerülő része – takarással halványított levélnyele – a frisszöldség-ellátás szempontjából legkritikusabb időszakban – késő ősszel, illetve télire elvermelve késő ősztől kora tavaszig áll rendelkezésre.
