Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Borsó

sorok közti távolság
30 cm
vetési mélység
5-8 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Pisum sativum

A Fabaceae (pillangósok) családba tartozik. A hazai termesztett és vad borsóalakok a következők: cukorborsó, közönséges kifejtőborsó, zöld kifejtőborsó, velőborsó, takarmányborsó és a vadborsó (magas borsó). Elsősorban az első négy alakkörbe tartozókat fogyasztjuk.
-A kifejtőborsók érett magja sima, gömbölyded, cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik, csak rövid ideig szedhető.
-A velőborsók magja ráncos, horpadt, szabálytalan. A zölddel szemben a cukortartalom lassan alakul át keményítővé, hosszabb időn át zsenge marad, jobb minőségű.
-A cukorborsók hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók.
-Az étkezési száraz borsók csoportjába azokat a kifejtő fajtákat soroljuk, amelyek könnyen hántolhatók, héjuk könnyen fölreped és leválik.

A növény gyökérrendszere orsó alakú főgyökérből és elágazó oldalgyökerekből áll, akár 1 m mélységig lehatolhat. Rajtuk elszórtan 2–6 mm nagyságú baktériumgümők fejlődnek. A gyökér elhalása után gazdagítják a talaj nitrogénkészletét. Hajtásrendszere álló vagy elheverő dudvaszár, 20–200 cm hosszú, fajtától függően. Kisebb-nagyobb mértékben elágazhat, felülete kopasz, gyengén vagy erősen viaszos bevonatú. Levelei párosan, szárnyasan összetettek, szórtan állnak, pálhásak. A csúcs felé eső levélkék kaccsá módosulnak. A pálhalevél és a lomblevélke alakja változatos, fajtára jellemző. A borsó önbeporzó virágai 1–3-asával vagy fürtben állhatnak, színe fehér vagy lilásvörös. A termés hüvely, 5–15 cm hosszú, 5–11 db mag van benne, éretten felnyílik. A hüvely alakja lehet egyenes vagy hajlott, végződése tompa vagy hegyes. A magvak alakja lehet gömbölyű, vagy szögletes. Felületük sima (kifejtőborsók) vagy többé-kevésbé ráncolt (velőborsók).

  • Érdekességek

    A borsóhoz Európában számos népszokás társul. Sokszor temettek a halottak mellé borsót, s a halotti tornak is része volt valamilyen borsóból készült étel. Másrészt a szemes takarmányokhoz és lencséhez hasonlóan a termékenységet is jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, továbbá az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg.

  • Élőhelye

    Valószínűleg Délnyugat-Ázsiából származik. Hosszúnappalos növény, tehát virágzásához legalább napi 12 óra megvilágítás kell, de a túl sokáig tartó megvilágítást és a túl erős fényt sem szereti. Hidegtűrő növény, a 16±7 °C az optimális számára. Szereti a nedves, hűvös időjárást. Vízigénye közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzáskor igényli a legtöbb vizet, éréskor a legkevesebbet. Talajban nem válogatós, de a különböző talajtípusok a növény fejlődését erősen befolyásolhatják. Nem tűri a mély fekvésű, víznyomásos, levegőtlen talajokat.

  • Termesztése

    A zöldborsót magvetéssel szaporítjuk, mélyen lazított, jó szerkezetű talajba. Tavaszi termesztés esetén február végétől április közepéig, másodvetésként júniusban vethetjük, 5-8 cm mélyre. Kötött, hideg, nedves talajon, illetve korai vetéskor sekélyebben, laza, száraz talajon, késői vetéskor mélyebben vetünk. A borsó önmagával össze nem férő növény. Ezért legalább 3–4 évig ne kerüljön ugyanoda. Hazai viszonyaink között öntözés nélkül is termeszthető, de fejlődését kritikusan befolyásolja a virágzáskori és a hüvelyfejlődés-kori optimális vízellátás. Ezért száraz évjáratokban, május-júniusban, az egy-kétszeri öntözést meghálálja. A gyomok ellen kétszer-háromszor, igény szerint kapáljuk. Ezzel javítjuk a növények víz- és tápanyagellátását, hátráltatjuk a levéltetű és a lisztharmat fellépését. Akkor szedjük, amikor a hüvelyben a szemek fajtára jellemző méretre kifejlődnek, még zsengék. A különböző ízeken fejlődő hüvelyek különböző időben érnek, ezért 2–3-szori szedést is tervezhetünk.

  • Konyhai felhasználás

    Gazdag beltartalmi értékekkel bír, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld- és száraz borsó nagy mennyiségben tartalmazza. Fehérjetartalma csaknem azonos a borjúhús, a csirkehús, a marhahús fehérjetartalmával. Rostanyagtartalma a többi zöldségfajéhoz viszonyítva szintén kiemelkedő. A vitaminok közül számottevő a C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g) és tartalmaz B1- és B2-vitamint, valamint ásványi anyagokat. Egy kis kreativitással szinte bármilyen ételhez felhasználhatjuk, főzhetünk belőle levest, főzeléket, keverhetjük húsételekhez, köretekhez, ehetjük kifejtés után nyersen is.

  • Receptek

    Zöldborsós fetás köles
    Hozzávalók: 2 dl köles, 3 dl zöldségleves (lehet víz is), olaj, 20 dkg zöldborsó, 15 dkg feta sajt, fél csokor petrezselyem, fél csokor menta, só, olívaolaj
    Elkészítés: A kölest pici olajon megfuttatjuk, felöntjük a zöldséglevessel, és 10-15 perc alatt puhára pároljuk. Közben a zöldborsót sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük. A petrezselymet és a mentát felaprítjuk. A kölest összeforgatjuk a zöldborsóval, rámorzsoljuk a feta sajtot, megszórjuk a zöldfűszerekkel, meglocsoljuk olívaolajjal, és tálalhatjuk is. http://www.mindmegette.hu/zoldborsos-fetas-koles.recept/

  • Növényvédelem

    A maggal terjedő vírusok (sárga mozaikos foltok) és peronoszpóra (lilásszürke bevonat) megelőzhetők egészséges mag vetésével. A leveleket ezen felül hűvös, csapadékos időben támadhatja a lisztharmat és esetenként száraz, meleg nyarakon a rozsda. A növény minden részén megjelenő foltokat (aszkohíta) szintén egy gomba okozza, nedves és hűvös idő esetén. Ezek miatt fontos a megfelelő öntözés! Kártevői lehetnek a leveleket rágó különféle hernyók, a friss leveleket támadó tetvek, a melegkedvelő borsótripsz. A szemeket rághatja a borsóormányos bogár és az akácmoly hernyója. Ezért fontos, hogy ne termesszük a borsót ugyanazon a helyen legalább 3 évig, és ültessük körbe más, akár védő növényekkel.

  • Növénytársítás

    Árnyékolja a talajt, megóvja nedvességtartalmát, javítja a szerkezetét és növeli tápanyagtartalmát. Ezért minden tápanyagigényes növény jó szomszédja. Ilyenek pl. a káposztafélék, a zeller, a burgonya. A borsó fejlődésére jó hatással van a macskagyökér.

A borsóhoz Európában számos népszokás társul. Sokszor temettek a halottak mellé borsót, s a halotti tornak is része volt valamilyen borsóból készült étel. Másrészt a szemes takarmányokhoz és lencséhez hasonlóan a termékenységet is jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, továbbá az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg.