A tulipán neve a perzsa, pontosabban fárszi ,,toliban” szóból származik, ami turbánt jelent, ugyanis a virág alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre.
Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Tulipa spp.
Liliaceae (liliomfélék) családba tartozó Tulipa nemzetség több mint száz fajt számlál. Fontosabb fajok és fajtacsoportok:
1. A botanikai tulipánok a termesztett vad fajok és közös hibridjeik összefoglaló neve.
2. A kerti tulipánok többszörös keresztezések eredményei, közös jellemzőjük a nagy és sokszínű virág, és a betegségekre és stresszre való nagyobb érzékenység.
A tulipán széles tojás alakú, kihegyezett végű hagymája minden évben újra fejlődik. A tavasszal nőtt, 30-70 cm magas száron néhány egyszerű, ülő lándzsás levél és egy virág fejlődik. A különféle fajták kora tavasztól késő tavaszig virágozhatnak, virágaik lehetnek egyszerűek, teltek, liliom alakúak, fodrosak (papagájtulipánok). Színük szinte mindenféle árnyalatú lehet (csak kék nem), lehetnek egyszínűek vagy tarkák.
A tulipán neve a perzsa, pontosabban fárszi ,,toliban” szóból származik, ami turbánt jelent, ugyanis a virág alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre.
A többségük Közép- és Kis-Ázsiában őshonos. Ma termesztett tulipánjaink szülőfajai Turkesztán hegyvidéki és sztyepprétjeiről származnak. Nálunk az erdei tulipán is előfordul vadon. Kihajtáskor közepesen vízigényes és fényigényes, egyébként szinte zavartalanul vészeli át a szárazságot és árnyékot. A lazább talajokat jobban kedveli.
A tulipán hagymáit októberben, esetleg március elején ültessük ki a kertbe. Tavasszal akkor virágzik a legszebben, ha elég napfény éri. Elvirágzás után leveleit csak akkor szedjük le, miután maguktól elszáradtak. Behúzódástól (május-júniusban) már árnyékban lehet, ilyenkor fel is szedhetjük, hogy ősszel új helyre ültessük, vagy a helyébe más növényt tehetünk (nyáron felszedés esetén tartsuk 20 fokon). A téli cserepes tulipánok kihajtás előtti zöldbimbós állapotban, 2–3 °C-on néhány hétig eltarthatók.
Rovarok és a eszközök által terjednek a növényt gyengítő vírusok (a szirmok csíkossá válhatnak). Meleg és párás körülmények között az egész növényt támadja a botritiszes gomba (szürkepenész), és sérüléseken keresztül a fuzárium (fehér penészbevonat). A hagymát a sokféle növényt fogyasztó talajlakó kártevők (cserebogár stb.), a hagymalégy-nyüvek, és különféle készletatkák rághatják. A virág szirmait és porzóit a bundásbogár károsíthatja. Figyeljünk hogy a hagymák legyenek egészségesek, épek, elég mélyre ültessük őket, hogy ne gyengüljenek a fagytól és a kánikulától, illetve ne legyen nedves és csupasz a talaj, ahol a kártevők szabadon terjedhetnek.
Évelőágyakban a fürtös gyöngyike jó szomszédja, mert riasztja a hagymát kedvelő egereket.
A tulipán neve a perzsa, pontosabban fárszi ,,toliban” szóból származik, ami turbánt jelent, ugyanis a virág alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre.
