ÁPRILISI KERTI TEENDŐK

Áprilisban az időjárás csalóka lehet, van hogy a nyarat juttatja eszünkbe, van hogy inkább a kabátunk után nyúlnánk, egyszer fázunk, máskor melegünk van, s  bizony hó is eshet. Viszont ha a rossz idő bekényszerít a házba, több idő marad a kert tervének javítgatására, újragondolására. A kerti munkát nem lehet előre pontosan megtervezni, mindenesetre a szezonális teendők lényegében nem változnak.

Általános teendők (tippek, javaslatok a teljesség igénye nélkül)
Miután kora tavasszal fellazítottuk, esetleg friss komposzttal dúsítottuk a talajt és a vetésterv első növényeit elvetettük, további feladatunk a kultúrnövényeink közötti felület gyommentesen tartása. A veteményesben a retek, spenót, gyökérzöldségek, borsó, káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli).
A sorok között lazítsuk a talajt, és fogaskapával, kultivátorral távolítsuk el a gyomokat, valamint mulcsozással (talajtakarás fűkaszálékkal stb.) megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását és a gyomok elszaporodását.
A csupasz talaj könnyen erodálódhat, hamarabb kiszárad és előbb ellepik a gyomok, ezért hatékonyabb, ha valamilyen mulcsot használunk. Például szalmát, elhalt (de egészséges) növényi részeket. Emellett néhány kultúránál figyelnünk kell az öntözésre, persze csak ha nem esik, és kiszárad a talaj. Ilyenek a gyökérzöldségek, retek, hagymafélék, paradicsom palánták, tavasszal ültetett fás szárúak, örökzöldek.

Zöldségek, gyümölcsök

Áprilisban vetjük a kabakosokat fészekbe (uborka, cukkini, csillagtök, spárgatök), illetve kukorica, bab, őszi fejes káposzta, cékla, burgonya, karalábé és sárgarépa magvait, nyári retket fellazított, gyommentesített talajba. Egy kis kelesztő öntözés után jobban kel például az uborka. Tépősalátát folyamatosan vethetünk, így mindig lesz friss terményünk otthonra.
A hónap második felében palántázzuk a paradicsomot, természetesen várjuk meg a jó időt.
A palánta föld alá került szárrésze is gyökereket fejleszt, ezért nem kell különösebben ügyelni arra, hogy ne ültessük mélyre. Karókat vagy támrendszert biztosítsunk a későbbi növekedéshez, kiemelten a folyton növő fajtáknak.
Április közepétől/végétől betakaríthatjuk a legkorábbi zöldségeinket: a hónapos retket, spenótot, és a már korábban is termő sóskát.
A hónap végétől palántanevelésre elültethetjük a kései karalábé és káposztaféléket, uborkát, és igény szerint sárga– és görögdinnyét.
Bent továbbra is gondozzuk a későbbi palántákat (paprika, zeller). Tartsuk a földjüket nedvesen, szoktassuk őket a kinti körülményekhez: nappal jó időben rakjuk ki őket a szabadba, ablakba, hogy sok fényt kapjanak, éjjel viszont újra vigyük be őket.
Fontos, hogy a sziklevelek megjelenése után akár 10-14 °C-kal is hidegebbet igényelnek a palánták, mint a keléshez.

Fűszernövények

Ha márciusban nem vágtuk vissza a levendulát és a zsályát, akkor most végezzük el.
Az előnevelt majoránnát hidegágyba tűzdeljük ki, a snidling tőosztásának is most van az ideje. A májusi kiültetéshez cserépben neveljünk elő sarkantyúkát. (Ehhez cserepeket töltsünk meg homokos komposztfölddel, és 3 magot tegyünk egy cserépbe. Csírázásig sötétben lehetnek, majd kelés után világos helyre tegyük.)

Dísznövények

Elérkezett a dézsás növények átültetésének ideje új, tápanyagban gazdag földbe, ha szükséges nagyobb cserepekbe. Közben átvizsgálhatjuk, van-e rajtuk kórokozó vagy kártevő, és ha a fás szárúakat megmetsszük, a levágott részeket akár dugványozhatjuk is.
A kerti ágyásokban tartsuk gyommentesen és ha kell öntözzük a már kiültetett virágokat. Távolítsuk el az elvirágzott egynyáriakat és az évelők elhalt részeit, és ezeket vigyük és aprítsuk a komposztba. Az évelők ültetésének ideje már elmúlt, mégis vannak kivételek: a fagyérzékeny fajok, például az átteleltetett dália gumói és pl. a kardvirág hagymagumói.

Növényvédelem szempontjából mindig a legfontosabb a megelőzés.
Mindenek előtt a növény számára legmegfelelőbb környezetet kell biztosítani, hogy egészségesen fejlődjön, így sokkal kevésbé lesz fogékony a betegségekre. Tartsuk be a tőtávolságokat, így a sorok közt szabadon járhat a levegő, és kerüljük az esőztető öntözést (leveleket közvetlenül ne, inkább gyökér körül öntözzünk!), mert sok gomba a növény felületén a vízcseppek segítségével terjed. Továbbá a kert változatosságával és természetességével sokféle hasznos szervezetet odacsalogathatunk, amik kordában tartják a károkozókat (például a sünök, madarak, fürkészek, gyíkok, katicák…)
Kártevők elleni védelemre ültessünk a növények közé virágokat (levendula, körömvirág stb.)
Ha visszatér, száraz, napos időben megjelenhetnek a földibolhák, ami első sorban a káposztaféléket veszélyezteti. Megelőzésképp öntözzünk rendszeresen, mert a földibolha nem szereti a nedves környezetet. Nedves időben viszont a csigák jelennek meg, ellenük pl. sörcsapdával lehet védekezni.
A megelőzés érdekében figyeljük folyamatosan növényeinket, megjelennek-e a kártevők vagy kórokozók, és akkor célzottan védekezzünk ellenük.
Jó talajtakaró és rovarvonzó gyógynövény a fekete nadálytő, vagy a kerti borágó, ezeket mostanában vethetjük. A palántáink között lévő helyet, vagy a parcellák szélét több kisebb növénnyel kihasználhatjuk, védhetjük a gyomok ellen is: cickafarkkal, sarkantyúkával, kaporral vagy édesköménnyel. A sarkantyúka már április végétől vethető, és riasztja a káros rovarokat. A másik három pedig a hasznosakat vonzza. A kapor akár most is vethető, a cickafark kiültethető. Megfelelően alkalmazható néhány ’gyom’, ami amúgy is megtalálható a területen: pitypang, útifű, ezeket akár most ültethetjük.

NÖVÉNYTÁRSÍTÁS TÁBLÁZAT LETÖLTÉS