Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Sárgarépa

sorok közti távolság
15-25 cm
vetési mélység
0,5-1 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Daucus carota subsp. sativus
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret, a második évben jelenik meg a magszára.

  • Érdekességek

    A növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete). Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtalálták.

  • Népies nevei

    murokrépa, karotta

  • Élőhelye

    Származási helye Nyugat-Ázsia. Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát.

  • Termesztése

    Közepesen kötött, mély és laza, humuszos talajon végezzük. Nem kedveli a friss trágyázást, ám a kellően érlelt komposzt hasznára válik. Nyári, valamint őszi fogyasztás céljára korai fajtákat (karotta) termesszünk (4 hónapos tenyészidejű), míg a téli tároláshoz nagyobbra növő, késői fajtát válasszunk (6-7 hónapos tenyészidejű). A karotta gyökere rövidebb, zsengébb és lédúsabb, mint az őszi fajták, amelyekben magasabb lehet a karotintartalom. Márciustól vethető a korai fajta, a kései április végétől. Érdemes a vetés előtt egy nappal beáztatni a magokat. A folyamatos öntözés valamint a jó káliumellátás véd a répalevéltetű ellen.

  • Konyhai felhasználás

    Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.

  • Gyógyhatásai

    A sárgarépa sok karotint tartalmaz. Mint az A-vitamin provitaminja, pozitívan hat a szívműködésre, a nyálkahártyára, a mirigyekre és a retinára egyaránt. Ugyancsak erősíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és óvja az idegeket. Igazi bőrvédő. Rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

  • Receptek

    Répatorta
    Hozzávalók: 1 csésze barna cukor, fél csésze teljes kiőrlésű liszt, fél csésze fehér liszt, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál őrölt fahéj, fél mokkáskanál só, fél csésze apróra vágott dió, 1,5 csésze reszelt répa, 3 tojás, 1/3 csésze olaj.
    A kétféle lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a sütőporral, hozzáadjuk a sót, a fahéjat és a cukrot, majd a reszelt répát. Végül belekeverjük a tojást, az olajat és a diót. A masszát kilisztezett sütőformába öntjük, és 160 fokon 30 percig sütjük.

  • Növényvédelem

    A sárgarépa legismertebb kártevője a répalégy, mely a petéit leginkább a gyökérnyakra helyezi. A kikelő lárvák berágják magukat a répa testébe, ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná válik. A répalégy ellen védekezhetünk a növénytársításból ismert párosítással, hogy egy – egy sor hagymát is vetünk a répasorok mellé, valamint hogy a répa gyökérnyakát folyamatosan feltöltjük földdel.

  • Növénytársítás

    Jó szomszédja a hagyma, a kapor és a saláta.

A növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete). Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtalálták.