Röviden és egyszerűen nem más, mint bármely földterület, amelyet egy közösség közösen gondoz.
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.
A közösségi kerteknek számos fajtája és meghatározása létezik a városi, külvárosi és vidéki változatoktól a veteményes, dísz-, gyümölcsös vagy tankertekig. A megvalósulás formája szerint léteznek tisztán a közösséghez tartozó vagy egyéni tulajdonban lévő parcellákból álló telkek, amelyek kialakíthatóak akár iskolák vagy kórházak udvarán, akár önkormányzati telkeken vagy használaton kívüli építési területen.
A közösségi kertek meghonosításának ötlete már önmagában is innovatív kezdeményezés, hiszen a belváros közepén, a gyakorlatba ültetve ad könnyedén követhető példát a környezettudatos és fenntartható életmódra, és hívja fel a figyelmet az erre vonatkozó szemléletváltás szükségességére. A program egyedisége és aktualitása ezen túl leginkább abban áll, hogy már önmagában is új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére, a fenntartható nevelés megnyilvánulási formáira és a know-how gyakorlatba ültetésére.
A program célcsoportja
- Városlakók, környékbeliek, aktív fiatalok, egyének vagy civil csoportosulások
- Zöld szemléletű szervezetek és szimpatizánsaik
- Saját kerttel nem rendelkező családok
- Iskolai és óvodás csoportok (oktatási, nevelési szerepvállalás)
- Művészeti, design, kertépítő, tájépítész, tervező, kulturális munkás, stb. területen tanuló egyetemisták, főiskolások
- Nyugdíjasok
