Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Apium graveolens
Az Apiaceae (ernyősvirágúak) családjába tartozó kétéves növény, amelynek három egymástól jól elkülöníthető változata ismert. Ezek a gumós zeller (convar. rapaceum), a halványítózeller (var. dulce), és a metélőzeller (var. silvestris secalinum).
A gumós zeller gyökere gumóból és gyökérágakból áll. Az egész gumót a gyökér felső része és a szár együtt alkotja. A gyökérágak ennek oldalán és főleg az alján helyezkednek el. A kevés gyökér könnyíti a szedést, a tisztítást, a sok pedig nagyobb gumótermést eredményez. A halványító- és a metélőzeller gumót nem képez, ezeken a főgyökér jól megkülönböztethető. A levelek az első évben levélrózsát alkotnak. A halványító típus levélnyele különösen hosszú (50–60 cm) és vastag (4–5 cm). A levél összetett és páratlanul szárnyalt. A száron lévő levelek hasonlóak, csak kisebbek. Levele hasonlít a petrezselyemére, de attól jól megkülönböztethető. A szár a második évben jelenik meg. Bordázott, 80–120 cm magas. Kivételes esetekben – hideg hatására – már az első évben is megjelenhet, de ilyenkor a fogyasztható részek fejlődése elmarad. Virágzata összetett ernyő, sok-sok virággal, termése ikerkaszat.
Dél-Európában őshonos, a többi gyökérfélénél több fényt igényel. Árnyékban a növénykék megnyúlnak, vékonyak maradnak, gyökerük is satnyább lesz. Hosszúnappalos növény, virágot csak 12 óránál hosszabb megvilágítás esetén képez. Hőigénye közepes, optimuma 19±7 °C. A kifejlett növény a hideget viszonylag jól tűri. Vízigénye a gyökérféléké között a legnagyobb, főleg csírázáskor és gumóképzéskor. Kedveli a párás levegőt és az üde, viszonylag tápanyaggazdag, semleges kémhatású talajt.
Magyarországon szabadban általában csak a gumós zellert termesztjük. Ahol öntözni tudunk, mindenütt terem. Hosszú tenyészidejű (180–240 nap), ezért mindig főnövényként szerepel a vetésforgóban.
A magvai nagyon kicsik, ezért a többi gyökérfélétől eltérően előbb palántát nevelünk belőlük. Az kicsiny zellermag csak úgy vethető egyenletesen, ha a vetőmag harmadát a végén szórjuk ki azokra a helyekre, ahová először kevesebb vetőmag hullott. Nagyon fontos az egyenletes, sima, ülepedett talajfelszín, mert a vetés mélysége csak 0,5 cm, és öntözéskor a víz a magvakat összemoshatja. A zeller sorba is vethető, 6 cm, 6-7 cm távolságra. Ha túl sűrűn vetjük, a palánták elvékonyodnak. A magokat vethetjük sűrűbben, ha március első felében (2–4 héttel a vetés után), az első lomblevelek kialakulásakor áttűzdeljük őket. A kiültetésre májusban, lehetőleg a késő tavaszi fagyok után kerülhet sor, egészen június elejéig, ha a palánta 3–4 lombleveles. A palánta ne kerüljön mélyebbre, mint a palántaágyban volt. A növények fejlődése öntözés nélkül alig képzelhető el, ültetéskor mindegyiket egyesével, majd nyáron rendszeresen, de inkább kevesebbszer többet öntözzük. A gyomok ellen kapáljuk a korokat, vagy takarjuk le mulccsal
A zeller, főleg nyersen serkentőleg hat a veseműködésre. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is gyakran alkalmazzák. A növény hatóanyagai révén erősíti az immunrendszert. Tea is készíthető magjaiból és leveléből egyaránt.
B1-, B2- és C-vitaminokat, ásványianyagokat és illóolajat tartalmaz. A levélben mindig több a vitamin és az ásványi anyag. A növénynek mind a gumóját, mind pedig a felső zöld részét hasznosítják. Felhasználható nyersen salátákhoz, de kiváló fűszerei a különféle főzelékeknek, leveseknek, mártásoknak is. Hús- és tojáspástétomokhoz is jól illik és fontos szerepet játszik a diétás étkezésben is. A magyar reformkonyhában közkedvelt ételnek számít a zellerkrémleves, amely elkészítése könnyű és gyors.
Önmaga vagy más gyökérféle után csak 6–7 év múlva kerülhet. Ennek oka elsősorban a lombot károsító kórokozók elszaporodása.
A kórokozók közül gyakori a levélfoltosságot és levélszáradást okozó szklerotínia gomba a mozaikfoltosságot, levéldeformációt okozó zellermozaik vírusok. Esetenként előfordulhat a gumón a besüppedő foltokról felismerhető rizoktónia gomba, és tároláskor a szürkepenész.
A zeller jelentősebb kártevői a cserebogarak, pattanóbogarak földben élő lárvái (pajorok és drótférgek, illetve a vetési bagolylepke hernyója. A leveleket a zellerlégy (Phillophylla heraclei) és a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) fordul elő. A zellerlégy aknái szinte valamennyi zellerállományban előfordulnak, de kártétele rendszerint jelentéktelen. A közönséges takácsatka az idősebb levelek szívogatásával, főleg a tenyészidő második felében, aszályos időjárás esetén, öntözetlen területeken károsíthat.
Dél-Európában őshonos, a többi gyökérfélénél több fényt igényel. Árnyékban a növénykék megnyúlnak, vékonyak maradnak, gyökerük is satnyább lesz. Hosszúnappalos növény, virágot csak 12 óránál hosszabb megvilágítás esetén képez. Hőigénye közepes, optimuma 19±7 °C. A kifejlett növény a hideget viszonylag jól tűri. Vízigénye a gyökérféléké között a legnagyobb, főleg csírázáskor és gumóképzéskor. Kedveli a párás levegőt és az üde, viszonylag tápanyaggazdag, semleges kémhatású talajt.
