Közösségi kertjeink kertészei vallják, hogy a kertben munkálkodással vagy pusztán a szemlélődéssel, beszélgetéssel eltöltött idő felér egy meditációval. Elmondásuk szerint nemcsak a fizikai jóllétükre, de mentális állapotukra, lelki egészségükre is kedvező hatást gyakorol a kert.
A természeti környezet egészségre gyakorolt, kedvező hatását ma már tudományos kutatások is alátámasztják. A holisztikus szemléletű, komplex vizsgálatok hatására, az orvostudományban kialakult integrált megközelítés segített abban, hogy feléledjen a kertek gyógyító erejébe vetett hit.
A tudományos definíció a kert-terápiát olyan folyamatként határozza meg, amely a növényeket és a kertészkedést alkalmazza a személy szociális, oktatási, pszichológiai és fizikai rehabilitációjához, a test, az értelem és a lélek állapotának javításához.
A kert-terápia alkalmazása során a fizikai előnyök (izomerő növekedés, könnyebb mozgás a finommotorikus képességek javulása, a nem használt izmok megmozgatása, javuló mozgáskoordináció, egyensúlyérzék etc.) mellett, bizonyíthatóan jelentős mentális hatások (növekvő stressztűrés, önuralom, a düh és más érzelmek javuló kontrollja, magasabb önértékelés, javuló megfigyelőképesség, döntésképesség, problémamegoldó képesség, csökkenő szétszórtság, javuló figyelem összpontosítás etc.) is tetten érhetők. Szignifikáns változások tapasztalhatók továbbá a terápiában résztvevők társadalmi- és szociális kompetenciáiban is: javul az együttműködési készség, csökken a dependencia-hajlam, növekszik az élőlényekkel szembeni kötelezettségvállalás, a hasonló sorsú társaktól való tanuláson keresztül pedig javul a csoportmunkában való részvétel hatékonysága.
A terápiás kert olyan helyet jelöl, amelyet gyógyításra szántak. A gyógyítás ez esetben az általános jóllét fenntartását, javítását jelenti, amely magába foglalja a lelki, érzelmi és fizikai egészséget.
A terápiás tájtervezés eszközrendszerének felhasználásával, egy-egy speciális betegségre, fogyatékosságra, illetve a gyógyítási folyamatra fókuszálva a terápiás tájat úgy alakítják ki, hogy mérhető hatással legyen az adott betegségre, betegségekre, illetve fogyatékosságokra, a betegre, a betegek egy csoportjára.
A kert-terápiát világszerte alkalmazzák kórházakban, idősotthonokban, pszichiátriai intézetekben, rehabilitációs központokban, iskolákban, börtönökben, táborokban, napközikben, fecskeházakban, hajléktalanok ellátásában és közösségi központokban.
A KÉK terápiás kert projektjében újabb, a Világ számos országában már évtizedes hagyományokkal rendelkező városi kertészkedési forma megismertetését és elterjesztését kívánja megvalósítani hazai és külföldi egészségügy intézményekkel és egyéb szervezetekkel, magánszemélyekkel együttműködve.