Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Zeller

sorok közti távolság
40 cm
vetési mélység
0,5 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Apium graveolens
Az Apiaceae (ernyősvirágúak) családjába tartozó kétéves növény, amelynek három egymástól jól elkülöníthető változata ismert. Ezek a gumós zeller (convar. rapaceum), a halványítózeller (var. dulce), és a metélőzeller (var. silvestris secalinum).
A gumós zeller gyökere gumóból és gyökérágakból áll. Az egész gumót a gyökér felső része és a szár együtt alkotja. A gyökérágak ennek oldalán és főleg az alján helyezkednek el. A kevés gyökér könnyíti a szedést, a tisztítást, a sok pedig nagyobb gumótermést eredményez. A halványító- és a metélőzeller gumót nem képez, ezeken a főgyökér jól megkülönböztethető. A levelek az első évben levélrózsát alkotnak. A halványító típus levélnyele különösen hosszú (50–60 cm) és vastag (4–5 cm). A levél összetett és páratlanul szárnyalt. A száron lévő levelek hasonlóak, csak kisebbek. Levele hasonlít a petrezselyemére, de attól jól megkülönböztethető. A szár a második évben jelenik meg. Bordázott, 80–120 cm magas. Kivételes esetekben – hideg hatására – már az első évben is megjelenhet, de ilyenkor a fogyasztható részek fejlődése elmarad. Virágzata összetett ernyő, sok-sok virággal, termése ikerkaszat.

  • Élőhely

    Dél-Európában őshonos, a többi gyökérfélénél több fényt igényel. Árnyékban a növénykék megnyúlnak, vékonyak maradnak, gyökerük is satnyább lesz. Hosszúnappalos növény, virágot csak 12 óránál hosszabb megvilágítás esetén képez. Hőigénye közepes, optimuma 19±7 °C. A kifejlett növény a hideget viszonylag jól tűri. Vízigénye a gyökérféléké között a legnagyobb, főleg csírázáskor és gumóképzéskor. Kedveli a párás levegőt és az üde, viszonylag tápanyaggazdag, semleges kémhatású talajt.

  • Termesztés

    Magyarországon szabadban általában csak a gumós zellert termesztjük. Ahol öntözni tudunk, mindenütt terem. Hosszú tenyészidejű (180–240 nap), ezért mindig főnövényként szerepel a vetésforgóban.
    A magvai nagyon kicsik, ezért a többi gyökérfélétől eltérően előbb palántát nevelünk belőlük. Az kicsiny zellermag csak úgy vethető egyenletesen, ha a vetőmag harmadát a végén szórjuk ki azokra a helyekre, ahová először kevesebb vetőmag hullott. Nagyon fontos az egyenletes, sima, ülepedett talajfelszín, mert a vetés mélysége csak 0,5 cm, és öntözéskor a víz a magvakat összemoshatja. A zeller sorba is vethető, 6 cm, 6-7 cm távolságra. Ha túl sűrűn vetjük, a palánták elvékonyodnak. A magokat vethetjük sűrűbben, ha március első felében (2–4 héttel a vetés után), az első lomblevelek kialakulásakor áttűzdeljük őket. A kiültetésre májusban, lehetőleg a késő tavaszi fagyok után kerülhet sor, egészen június elejéig, ha a palánta 3–4 lombleveles. A palánta ne kerüljön mélyebbre, mint a palántaágyban volt. A növények fejlődése öntözés nélkül alig képzelhető el, ültetéskor mindegyiket egyesével, majd nyáron rendszeresen, de inkább kevesebbszer többet öntözzük. A gyomok ellen kapáljuk a korokat, vagy takarjuk le mulccsal

  • Gyógyhatása

    A zeller, főleg nyersen serkentőleg hat a veseműködésre. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is gyakran alkalmazzák. A növény hatóanyagai révén erősíti az immunrendszert. Tea is készíthető magjaiból és leveléből egyaránt.

  • Konyhai felhasználás

    B1-, B2- és C-vitaminokat, ásványianyagokat és illóolajat tartalmaz. A levélben mindig több a vitamin és az ásványi anyag. A növénynek mind a gumóját, mind pedig a felső zöld részét hasznosítják. Felhasználható nyersen salátákhoz, de kiváló fűszerei a különféle főzelékeknek, leveseknek, mártásoknak is. Hús- és tojáspástétomokhoz is jól illik és fontos szerepet játszik a diétás étkezésben is. A magyar reformkonyhában közkedvelt ételnek számít a zellerkrémleves, amely elkészítése könnyű és gyors.

  • Növényvédelem

    Önmaga vagy más gyökérféle után csak 6–7 év múlva kerülhet. Ennek oka elsősorban a lombot károsító kórokozók elszaporodása.
    A kórokozók közül gyakori a levélfoltosságot és levélszáradást okozó szklerotínia gomba a mozaikfoltosságot, levéldeformációt okozó zellermozaik vírusok. Esetenként előfordulhat a gumón a besüppedő foltokról felismerhető rizoktónia gomba, és tároláskor a szürkepenész.
    A zeller jelentősebb kártevői a cserebogarak, pattanóbogarak földben élő lárvái (pajorok és drótférgek, illetve a vetési bagolylepke hernyója. A leveleket a zellerlégy (Phillophylla heraclei) és a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) fordul elő. A zellerlégy aknái szinte valamennyi zellerállományban előfordulnak, de kártétele rendszerint jelentéktelen. A közönséges takácsatka az idősebb levelek szívogatásával, főleg a tenyészidő második felében, aszályos időjárás esetén, öntözetlen területeken károsíthat.

Dél-Európában őshonos, a többi gyökérfélénél több fényt igényel. Árnyékban a növénykék megnyúlnak, vékonyak maradnak, gyökerük is satnyább lesz. Hosszúnappalos növény, virágot csak 12 óránál hosszabb megvilágítás esetén képez. Hőigénye közepes, optimuma 19±7 °C. A kifejlett növény a hideget viszonylag jól tűri. Vízigénye a gyökérféléké között a legnagyobb, főleg csírázáskor és gumóképzéskor. Kedveli a párás levegőt és az üde, viszonylag tápanyaggazdag, semleges kémhatású talajt.