Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Bab

sorok közti távolság
35-40 cm
vetési mélység
3-5 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Phaseolus vulgaris

Az Európában, így hazánkban is legjelentősebb babfaj, a Phaseolus vulgaris a Fabaceae (pillangósok) családba tartozik. Nagyon változatos faj, két alakköre elterjedt:a Phaseolus vulgaris var. nanus – bokorbabok, és a Phaseolus vulgaris var communis – futóbabok. Ezek lehetnek zöldbabok vagy szárazbabok.

Néhány színes magvú- és virágú fajta és tájfajta a Phaseolus coccineus L. (tűzbab) fajba tartoznak. Ezek nagy szemű salátababok.

A bab főgyökeréből erős oldalgyökerek ágaznak el, rajtuk 1–4 mm-es gümők találhatók, amikben a nitrogénkötő baktériumok élnek. A bokortípus 15–50 cm-es magasságig fejlődik, a karós (futó) típusok hajtásainak hossza 1–4 m lehet. A hajtások az óra járásával megegyező irányba csavarodva kapaszkodnak. A szár keresztmetszete sokszögű. Levelei egyszerűek, lándzsa, szív vagy tojás alakúak, fajtától függően. A valódi lomblevelek szárnyasan összetettek, három levélkéből épülnek fel. Pillangós virágzatai rendszerint fehérek, ritkábban halványsárgák, lilák vagy rózsaszínűek. A virágok önbeporzóak. Termése hüvely, aminek alakja és mérete fajtára jellemző. Hossza 5–20 cm, keresztmetszete hasi-háti irányban befűzött, kerek vagy ovális (lapos) lehet. A hüvely egyenes vagy hajlott. A magok alakja és színe végtelen variációt képvisel. A legelterjedtebb formák: gömb, ovális, hengeres, lapos és vese alakú. A fehér és fekete mellett a leggyakoribb szín a drapp, a barna, a bordó, a lila, de előfordulnak sárga, zöld és piros maghéjú típusok is, és az említett színek különböző árnyalatai.

  • Népies nevei

    veteménybab, paszuly, paszulyka, fuszulyka

  • Élőhelye

    Amerikából származik. Közepes fényigényű, a déli órákban az összecsukódó levelekkel védekezik a túl erős napsütés ellen. A fény erőssége mellett jelentős tényező a fény összetétele, valamint a nappal hosszúsága, az európai fajtákra a nappalközömbösség jellemző. A bab melegigényes növény, 10 °C alatt a növekedés leáll. A csírázáshoz sok vízre van szüksége, egyébként közepes vízigényű, és tápanyagigényes, a humuszban gazdag talajt szereti.

  • Termesztése

    Magvetéssel szaporítjuk, ha a talaj hőmérséklete tartósan 10 °C fölé emelkedik, április közepétől május közepéig. Rövid tenyészideje miatt utána ugyanabban az évben termeszthetők a levélzöldségek és a káposztafélék. Másodnövényként június végétől július végéig vethetjük, például zöldborsó után. Ne termesszük öntözés nélkül, főleg vetés után, a virágzáskor, a hüvelytermés kialakulásakor, és nyári szárazságban figyeljünk a vízellátásra, és inkább kevesebbszer locsoljunk több vízzel. Emellett folyamatosan figyeljünk, hogy a gyomok ne terjedjenek el, és a sorköz ne tömörödjön.
    A zöldbabot a virágzás után kb. 20 nappal, a szárazbabot pedig akkor szedjük, ha kezd felnyílni a hüvely.

  • Konyhai felhasználás

    A nélkülözhetetlen aminosavak nagy része jelen van benne. A B1-, B2- és E-vitaminok mellett még az A-vitamin mennyisége jelentős. Ezeken kívül kalciumot, foszfort, vasat, különféle ásványi anyagokat és rostot is tartalmaz. A száraz mag 20–25%-a fehérje, 50–55%-a szénhidrát. Elkészíthető főzeléknek, salátának, levesnek, de mélyhűtésre és konzerválásra is alkalmas.

  • Gyógyhatásai

    Keményítőt, gumit, és dextrint valamint B-komplex vitamint tartalmaz. Komoly gyógyhatásai lehetnek a fehérbab hüvelyének, jelentős az inulintartalma, ezért ajánlható cukorbetegek részére, valamint vesetisztító, víz- és vizelethajtó is lehet. Keverékként is szokták fogyasztani a hatás fokozása érdekében, kukoricabajusszal, fekete ürömmel, kecskerutával, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverve. Fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, ugyanis cukortartalma alacsony, a szervezet pedig lassan emészti. Jó hatással lehet az egyes idegrendszeri és rákos betegségek megelőzésében, jelentős antioxidáns tartalma miatt.

  • Receptek

    Chilis bab
    Hozzávalók: 2-3 fej hagyma, napraforgó olaj, só, bors, chili paprika, fél kg sertés- vagy marhahús, 2 nagy üveg paradicsomszósz (kb. 350-400 g-os), 1 konzerv csemegekukorica, 1-1 konzerv vörös, tarka és fehér szemes bab
    Elkészítés: A hagymát az olajon megdinszteljük, a kockákra vágott húst kicsit megpároljuk rajta, majd felöntjük a paradicsomszósszal és szükség szerint egy kis vízzel, majd ha felforrt, fűszerezzük. Ha a hús megpuhult, hozzáöntjük a babokat és a kukoricát, és még egyszer összerottyantjuk. A babot, ha nem akarunk konzervet használni, külön is megfőzhetjük.

  • Növényvédelem

    A maggal terjedő vírusos és baktériumos betegségeket egészséges mag használatával megelőzhetjük. A tavalyi levélmaradványokban és a talajban megmaradt fenésedés a hüvelyeket, a babrozsda pedig főleg a szárazbabot támadják, meleg és nedves időben. A rovarok közül megjelenhetnek rajta a levéltetvek, szárába belefúrhat a viráglégy, nyáron a szárazbab leveleit pedig a takácsatka lepheti el. A hüvelyt kilyuggathatja a gyapottok bagolylepke hernyója, illetve a leszedett tárolt babszemekbe beleköltözhet a babzsizsik. Mint általában, fontos a megfelelő termesztéssel a megelőzés.

  • Növénytársítás

    Árnyékol, megtartja a talaj nedvességtartalmát, és nem utolsó sorban nitrogént köt meg a gyökereivel, javítja a talaj tápanyag-tartalmát. Ezért a tápanyagigényes növények jó szomszédja (paradicsom, káposztafélék, kabakosok), de ne ültessük hagyma, sárgarépa mellé, mert ezek a növények nem túl sok nitrogén felhalmozása esetén érzékenyebbek a betegségekre.

veteménybab, paszuly, paszulyka, fuszulyka