A burgonyatermesztés nevezetes eseménye, hogy az 1800-as évek közepén Írországban, az egész burgonyatermést megsemmisítette a burgonyavész (fitoftóra). Ennek következtében rengetegen haltak éhen és sokan elvándoroltak.
Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Solanum tuberosum
A burgonya a Solanaceae (burgonyafélék) családba tartozó gumóval évelő növény. A gumó a föld alatt megvastagodott szárképlet, a rajta fejlődő rügyekből alakul ki a burgonyanövény föld alatti és föld feletti hajtásrendszere. Főgyökér-rendszere csak a magról kelt növénynek van, rendszerint 40–50 cm-nél nem hatol mélyebbre. Rendelkezik sztólóval (tarack), ez egy vízszintesen fejlődő módosult föld alatti hajtás. Szára belül üreges, kívül szögletes, magassága 60–100 cm. Egy gumó több szárat is fejleszt. A szár végei bogernyős virágzatban végződnek. A virág színe változatos (pl. sárga, rózsaszín, vöröses stb.) és közel azonos a gumóhéj színével. Levele szárnyaltan összetett. A levelek között másodlagos és gyakran harmadlagos levelek is fejlődnek, melyek nagysága fajtánként változik. A burgonya generatív termése a bogyó, ami éréskor sárga színű. A növény összes többi, föld feletti része mérgező. A gumó héjának és húsának színe változatos. Országonként és tájanként más és más héj- és hússzínű burgonyafajtákat kedvelnek. Az angolok, amerikaiak a fehér húsú, a németek sárga húsú és héjú, hazánk lakói főleg a rózsaburgonyához (piros héjú) ragaszkodnak.
A burgonyatermesztés nevezetes eseménye, hogy az 1800-as évek közepén Írországban, az egész burgonyatermést megsemmisítette a burgonyavész (fitoftóra). Ennek következtében rengetegen haltak éhen és sokan elvándoroltak.
krumpli, kolompér, pityóka
Közép- és Dél-Amerikából származó növény. Közepes hő-és vízigényű, hosszúnappalos növény. A középkötött és laza talajokat szereti, amelyek jó hő- és vízgazdálkodásúak. A gumóképződés felső hőmérsékleti határa 26 °C, optimuma 13–16 °C.
A burgonyát a gumójáról szaporítjuk. Laza, aprómorzsás, optimális nedvességű magágyba ültessünk, március végén, április közepén. Ültetés után a rügyek megindulása a gumóban raktározott tápanyagok segítségével jön létre. Megindulásához 7–8 °C hőmérséklet és megfelelő talajnedvesség szükséges. Az ültetéstől a kelésig egy hónap telik el, innentől az érésig 85-125 nap. Általában az alacsony hőmérséklet és a rövidnappalos körülmények a gumókötés idejét előre hozzák, a hosszúnappalos megvilágítás és a magas hőmérséklet pedig késleltetik. A burgonya vízigénye a június-júliusban a legnagyobb, a hazai csapadék nem elégíti ki, ezért májustól augusztusig öntözni kell, először a bimbózás (gumókötés) kezdeténél. Nélkülözhetetlen a laza talajszerkezet, mert a tömör talajban az öntözés hatására a növény gyökérzete levegőhiányos és elpusztulhat. Az érés jelei, ha a levél és a szár elszáradt, a szár könnyen felhúzható, a gumó héja kellően beparásodott. Esős, illetve száraz időben felszedett burgonyát nehezebb tárolni. Az újburgonyát május végétől, a nyári (korai) burgonyát június közepétől augusztus közepéig, a téli tárolásra szánt burgonyát augusztus végétől szeptemberig lehet szedni. A föld alatti gumót akkor ássuk ki, ha a szár elszáradt.
A konyhában sokoldalúan felhasználható, az élelmiszeriparban elősütött, hűtött, chips, valamint burgonyaliszt, pürépor formájában megtalálható. Hámozatlanul a legegészségesebb.
Jelentős az ásványianyag-tartalma: vasban, káliumban, mészben, foszforban gazdag. Kiváló közömbösítő és vízhajtó főzelék-alapanyag is. A burgonya különösen hatásos köszvény, reuma, skorbut esetén, jó vízhajtó hatású. Nyers leve a túltengő gyomorsavat közömbösíti. A forró burgonyát pakolásként is felhasználják.
Önmaga után 4 évig ne ültessük ugyanoda, mert többszörösére nő a kártevők és a baktériumos betegségek megjelenésének kockázata, emellett romlik a gumó minősége. Önmaga után, a talajba dolgozott gumó- és szármaradvány a következő évben gombás és baktériumos fertőzések forrása. Ilyenek például a fitoftóra (feketedő lomb), az alternáriás levélfoltosság, de megjelenhet a sárgulást és söprűsödést okozó stolbur, valamint a vírusok. Kártevők közül a legjelentősebbek a burgonyabogár, a levéltetvek, a burgonyamoly, a gumót támadó fonálférgek.
Ültessük késői káposztafélék, borsó, bab mellé. A mustár elriasztja a burgonya- fonálférgeket.
A burgonyatermesztés nevezetes eseménye, hogy az 1800-as évek közepén Írországban, az egész burgonyatermést megsemmisítette a burgonyavész (fitoftóra). Ennek következtében rengetegen haltak éhen és sokan elvándoroltak.
