Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Burgonya

sorok közti távolság
70-75 cm
vetési mélység
12-15 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Solanum tuberosum

A burgonya a Solanaceae (burgonyafélék) családba tartozó gumóval évelő növény. A gumó a föld alatt megvastagodott szárképlet, a rajta fejlődő rügyekből alakul ki a burgonyanövény föld alatti és föld feletti hajtásrendszere. Főgyökér-rendszere csak a magról kelt növénynek van, rendszerint 40–50 cm-nél nem hatol mélyebbre. Rendelkezik sztólóval (tarack), ez egy vízszintesen fejlődő módosult föld alatti hajtás. Szára belül üreges, kívül szögletes, magassága 60–100 cm. Egy gumó több szárat is fejleszt. A szár végei bogernyős virágzatban végződnek. A virág színe változatos (pl. sárga, rózsaszín, vöröses stb.) és közel azonos a gumóhéj színével. Levele szárnyaltan összetett. A levelek között másodlagos és gyakran harmadlagos levelek is fejlődnek, melyek nagysága fajtánként változik. A burgonya generatív termése a bogyó, ami éréskor sárga színű. A növény összes többi, föld feletti része mérgező. A gumó héjának és húsának színe változatos. Országonként és tájanként más és más héj- és hússzínű burgonyafajtákat kedvelnek. Az angolok, amerikaiak a fehér húsú, a németek sárga húsú és héjú, hazánk lakói főleg a rózsaburgonyához (piros héjú) ragaszkodnak.

  • Érdekességek

    A burgonyatermesztés nevezetes eseménye, hogy az 1800-as évek közepén Írországban, az egész burgonyatermést megsemmisítette a burgonyavész (fitoftóra). Ennek következtében rengetegen haltak éhen és sokan elvándoroltak.

  • Népies nevei

    krumpli, kolompér, pityóka

  • Élőhelye

    Közép- és Dél-Amerikából származó növény. Közepes hő-és vízigényű, hosszúnappalos növény. A középkötött és laza talajokat szereti, amelyek jó hő- és vízgazdálkodásúak. A gumóképződés felső hőmérsékleti határa 26 °C, optimuma 13–16 °C.

  • Termesztése

    A burgonyát a gumójáról szaporítjuk. Laza, aprómorzsás, optimális nedvességű magágyba ültessünk, március végén, április közepén. Ültetés után a rügyek megindulása a gumóban raktározott tápanyagok segítségével jön létre. Megindulásához 7–8 °C hőmérséklet és megfelelő talajnedvesség szükséges. Az ültetéstől a kelésig egy hónap telik el, innentől az érésig 85-125 nap. Általában az alacsony hőmérséklet és a rövidnappalos körülmények a gumókötés idejét előre hozzák, a hosszúnappalos megvilágítás és a magas hőmérséklet pedig késleltetik. A burgonya vízigénye a június-júliusban a legnagyobb, a hazai csapadék nem elégíti ki, ezért májustól augusztusig öntözni kell, először a bimbózás (gumókötés) kezdeténél. Nélkülözhetetlen a laza talajszerkezet, mert a tömör talajban az öntözés hatására a növény gyökérzete levegőhiányos és elpusztulhat. Az érés jelei, ha a levél és a szár elszáradt, a szár könnyen felhúzható, a gumó héja kellően beparásodott. Esős, illetve száraz időben felszedett burgonyát nehezebb tárolni. Az újburgonyát május végétől, a nyári (korai) burgonyát június közepétől augusztus közepéig, a téli tárolásra szánt burgonyát augusztus végétől szeptemberig lehet szedni. A föld alatti gumót akkor ássuk ki, ha a szár elszáradt.

  • Konyhai felhasználás

    A konyhában sokoldalúan felhasználható, az élelmiszeriparban elősütött, hűtött, chips, valamint burgonyaliszt, pürépor formájában megtalálható. Hámozatlanul a legegészségesebb.

  • Gyógyhatásai

    Jelentős az ásványianyag-tartalma: vasban, káliumban, mészben, foszforban gazdag. Kiváló közömbösítő és vízhajtó főzelék-alapanyag is. A burgonya különösen hatásos köszvény, reuma, skorbut esetén, jó vízhajtó hatású. Nyers leve a túltengő gyomorsavat közömbösíti. A forró burgonyát pakolásként is felhasználják.

  • Növényvédelem

    Önmaga után 4 évig ne ültessük ugyanoda, mert többszörösére nő a kártevők és a baktériumos betegségek megjelenésének kockázata, emellett romlik a gumó minősége. Önmaga után, a talajba dolgozott gumó- és szármaradvány a következő évben gombás és baktériumos fertőzések forrása. Ilyenek például a fitoftóra (feketedő lomb), az alternáriás levélfoltosság, de megjelenhet a sárgulást és söprűsödést okozó stolbur, valamint a vírusok. Kártevők közül a legjelentősebbek a burgonyabogár, a levéltetvek, a burgonyamoly, a gumót támadó fonálférgek.

  • Növénytársítás

    Ültessük késői káposztafélék, borsó, bab mellé. A mustár elriasztja a burgonya- fonálférgeket.

A burgonyatermesztés nevezetes eseménye, hogy az 1800-as évek közepén Írországban, az egész burgonyatermést megsemmisítette a burgonyavész (fitoftóra). Ennek következtében rengetegen haltak éhen és sokan elvándoroltak.