Október elején megtartottuk az idei szezon utolsó Nyílt Napjait a KÉK Közösségi Kertek program két budapesti helyszínén, a Kisdiófa és a Kőris Közösségi Kertben. A kertközösségek által kezdeményezett és szervezett események ismét megmutatták, hogy a közösségi kertek jóval többet jelentenek a közös kertészkedésnél: nyitott találkozóhelyek, a helyi kezdeményezések színterei, és a városi zöldinfrastruktúra értékes elemei.
A Kisdiófa Közösségi Kertben október 3-án a kultúra, a természet és a környezeti felelősségvállalás találkozott. A kertközösség az őszi kerti munkák során a magról spontán kelt, feleslegessé vált facsemetéket, valamint a ritkításra szoruló cserjéket és évelő növényeket is új otthonhoz segítette. A kiásott növényeket szociális és oktatási intézményeknek ajánlották fel: többek között a Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet rehabilitációs kertjébe, valamint egy piliscsabai óvodának. A kezdeményezés jól példázza, hogyan válhat egy közösségi kert növényállománya más intézmények számára is értékes erőforrássá, egyszerre szolgálva a fenntartható növénygazdálkodást, a társadalmi szolidaritást és új zöldfelületek gazdagítását.
Ezen túlmenően változatos programokkal várták egész délután az érdeklődőket: Tárnok Marica Füge meséi, az Optikai Csalódások improvizatív zenéje, valamint Kiss Gabriella és Kádár Tibor tollából az élő környezetnovellák felolvasása után, a nap záró szakmai eseménye a Bojár Iván Andrással folytatott beszélgetés volt. Az erdők, a vízmegtartás és az Új Honfoglalás program témái a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természeti környezetünkért viselt közös felelősség kérdéseit állították a középpontba.
A Kőris Közösségi Kertben a szomszédsági kapcsolatok, a megosztás és a körforgásos szemlélet kaptak hangsúlyt. A könyv- és növénycserebere a tárgyak és növények újrahasználatára ösztönzött, míg a Kert aznapra időzített, rendszeres fenntartási munkálataihoz tartozó komposztrostálásba a látogatók is betekinthettek, közelebbről megismerve a helyi komposztálás gyakorlatát és a szerves anyagok körforgásának jelentőségét. Jó lenne, ha minél több emberhez eljutna az ismeret: hogyan válhat a városi szerves hulladék értékes talajjavító anyaggá.
A programok egyúttal lehetőséget teremtettek arra is, hogy a környék lakói közelebbről megismerjék a Kertet és az ott működő közösséget.
A közösségi kertek jelentősége azonban túlmutat az egyes rendezvényeken.
A talajvédelem, a helyi komposztálás, az esővíz hasznosítása, a biodiverzitás támogatása és a városi zöldfelületek gondozása mind olyan helyi gyakorlatok, amelyek hozzájárulnak a klímaadaptációhoz és egy élhetőbb városi környezet kialakításához.
Különösen értékes, hogy mindez a kertközösségek aktív részvételével, kezdeményezésére és felelősségvállalásával valósul meg. A rendszeres Nyílt Napok pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy ezek a közösségi és környezeti értékek a kertek kerítésein túl, a tágabb városi szomszédság számára is hozzáférhetővé váljanak.
A kertészeti szezon lassan véget ér, de a közösségi kertekben a közösségépítés és a városi környezetért végzett munka egész évben folytatódik.
További cikkeink
