A borsóhoz Európában számos népszokás társul. Sokszor temettek a halottak mellé borsót, s a halotti tornak is része volt valamilyen borsóból készült étel. Másrészt a szemes takarmányokhoz és lencséhez hasonlóan a termékenységet is jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, továbbá az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg.
Kertészkedjünk
Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
Borsó
sorok közti távolság
30 cmvetési mélység
5-8 cm| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan.. | |||
| febr.. | |||
| márc.. | |||
| ápr.. | |||
| máj.. | |||
| jún.. | |||
| júl.. | |||
| aug.. | |||
| szept.. | |||
| okt.. | |||
| nov.. | |||
| dec.. |
Pisum sativum
A Fabaceae (pillangósok) családba tartozik. A hazai termesztett és vad borsóalakok a következők: cukorborsó, közönséges kifejtőborsó, zöld kifejtőborsó, velőborsó, takarmányborsó és a vadborsó (magas borsó). Elsősorban az első négy alakkörbe tartozókat fogyasztjuk.
-A kifejtőborsók érett magja sima, gömbölyded, cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik, csak rövid ideig szedhető.
-A velőborsók magja ráncos, horpadt, szabálytalan. A zölddel szemben a cukortartalom lassan alakul át keményítővé, hosszabb időn át zsenge marad, jobb minőségű.
-A cukorborsók hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók.
-Az étkezési száraz borsók csoportjába azokat a kifejtő fajtákat soroljuk, amelyek könnyen hántolhatók, héjuk könnyen fölreped és leválik.
A növény gyökérrendszere orsó alakú főgyökérből és elágazó oldalgyökerekből áll, akár 1 m mélységig lehatolhat. Rajtuk elszórtan 2–6 mm nagyságú baktériumgümők fejlődnek. A gyökér elhalása után gazdagítják a talaj nitrogénkészletét. Hajtásrendszere álló vagy elheverő dudvaszár, 20–200 cm hosszú, fajtától függően. Kisebb-nagyobb mértékben elágazhat, felülete kopasz, gyengén vagy erősen viaszos bevonatú. Levelei párosan, szárnyasan összetettek, szórtan állnak, pálhásak. A csúcs felé eső levélkék kaccsá módosulnak. A pálhalevél és a lomblevélke alakja változatos, fajtára jellemző. A borsó önbeporzó virágai 1–3-asával vagy fürtben állhatnak, színe fehér vagy lilásvörös. A termés hüvely, 5–15 cm hosszú, 5–11 db mag van benne, éretten felnyílik. A hüvely alakja lehet egyenes vagy hajlott, végződése tompa vagy hegyes. A magvak alakja lehet gömbölyű, vagy szögletes. Felületük sima (kifejtőborsók) vagy többé-kevésbé ráncolt (velőborsók).
-
Érdekességek
A borsóhoz Európában számos népszokás társul. Sokszor temettek a halottak mellé borsót, s a halotti tornak is része volt valamilyen borsóból készült étel. Másrészt a szemes takarmányokhoz és lencséhez hasonlóan a termékenységet is jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, továbbá az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg.
-
Élőhelye
Valószínűleg Délnyugat-Ázsiából származik. Hosszúnappalos növény, tehát virágzásához legalább napi 12 óra megvilágítás kell, de a túl sokáig tartó megvilágítást és a túl erős fényt sem szereti. Hidegtűrő növény, a 16±7 °C az optimális számára. Szereti a nedves, hűvös időjárást. Vízigénye közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzáskor igényli a legtöbb vizet, éréskor a legkevesebbet. Talajban nem válogatós, de a különböző talajtípusok a növény fejlődését erősen befolyásolhatják. Nem tűri a mély fekvésű, víznyomásos, levegőtlen talajokat.
-
Termesztése
A zöldborsót magvetéssel szaporítjuk, mélyen lazított, jó szerkezetű talajba. Tavaszi termesztés esetén február végétől április közepéig, másodvetésként júniusban vethetjük, 5-8 cm mélyre. Kötött, hideg, nedves talajon, illetve korai vetéskor sekélyebben, laza, száraz talajon, késői vetéskor mélyebben vetünk. A borsó önmagával össze nem férő növény. Ezért legalább 3–4 évig ne kerüljön ugyanoda. Hazai viszonyaink között öntözés nélkül is termeszthető, de fejlődését kritikusan befolyásolja a virágzáskori és a hüvelyfejlődés-kori optimális vízellátás. Ezért száraz évjáratokban, május-júniusban, az egy-kétszeri öntözést meghálálja. A gyomok ellen kétszer-háromszor, igény szerint kapáljuk. Ezzel javítjuk a növények víz- és tápanyagellátását, hátráltatjuk a levéltetű és a lisztharmat fellépését. Akkor szedjük, amikor a hüvelyben a szemek fajtára jellemző méretre kifejlődnek, még zsengék. A különböző ízeken fejlődő hüvelyek különböző időben érnek, ezért 2–3-szori szedést is tervezhetünk.
-
Konyhai felhasználás
Gazdag beltartalmi értékekkel bír, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld- és száraz borsó nagy mennyiségben tartalmazza. Fehérjetartalma csaknem azonos a borjúhús, a csirkehús, a marhahús fehérjetartalmával. Rostanyagtartalma a többi zöldségfajéhoz viszonyítva szintén kiemelkedő. A vitaminok közül számottevő a C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g) és tartalmaz B1- és B2-vitamint, valamint ásványi anyagokat. Egy kis kreativitással szinte bármilyen ételhez felhasználhatjuk, főzhetünk belőle levest, főzeléket, keverhetjük húsételekhez, köretekhez, ehetjük kifejtés után nyersen is.
-
Receptek
Zöldborsós fetás köles
Hozzávalók: 2 dl köles, 3 dl zöldségleves (lehet víz is), olaj, 20 dkg zöldborsó, 15 dkg feta sajt, fél csokor petrezselyem, fél csokor menta, só, olívaolaj
Elkészítés: A kölest pici olajon megfuttatjuk, felöntjük a zöldséglevessel, és 10-15 perc alatt puhára pároljuk. Közben a zöldborsót sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük. A petrezselymet és a mentát felaprítjuk. A kölest összeforgatjuk a zöldborsóval, rámorzsoljuk a feta sajtot, megszórjuk a zöldfűszerekkel, meglocsoljuk olívaolajjal, és tálalhatjuk is. http://www.mindmegette.hu/zoldborsos-fetas-koles.recept/ -
Növényvédelem
A maggal terjedő vírusok (sárga mozaikos foltok) és peronoszpóra (lilásszürke bevonat) megelőzhetők egészséges mag vetésével. A leveleket ezen felül hűvös, csapadékos időben támadhatja a lisztharmat és esetenként száraz, meleg nyarakon a rozsda. A növény minden részén megjelenő foltokat (aszkohíta) szintén egy gomba okozza, nedves és hűvös idő esetén. Ezek miatt fontos a megfelelő öntözés! Kártevői lehetnek a leveleket rágó különféle hernyók, a friss leveleket támadó tetvek, a melegkedvelő borsótripsz. A szemeket rághatja a borsóormányos bogár és az akácmoly hernyója. Ezért fontos, hogy ne termesszük a borsót ugyanazon a helyen legalább 3 évig, és ültessük körbe más, akár védő növényekkel.
-
Növénytársítás
Árnyékolja a talajt, megóvja nedvességtartalmát, javítja a szerkezetét és növeli tápanyagtartalmát. Ezért minden tápanyagigényes növény jó szomszédja. Ilyenek pl. a káposztafélék, a zeller, a burgonya. A borsó fejlődésére jó hatással van a macskagyökér.
