Füge
|
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
| Magvetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kiültetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Betakarítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magvetés |
Kiültetés |
Betakarítás |
| jan. |
|
|
|
| febr. |
|
|
|
| márc. |
|
|
|
| ápr. |
|
|
|
| máj. |
|
|
|
| jún. |
|
|
|
| júl. |
|
|
|
| aug. |
|
|
|
| szept. |
|
|
|
| okt. |
|
|
|
| nov. |
|
|
|
| dec. |
|
|
|
Növénytársítás táblázat
letöltés
Ficus carica
A füge az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek (ezért látszottak alkalmasnak az “illetlen” testrészek elfödésére). Virága különös, ún. serlegvirágzat, ami leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló. Ez meghúsosodik, és 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölccsé érik.
-
Élőhelye
A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is. Féltrópusi növény, amelyet – ennek megfelelően – meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni. A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Nálunk azonban – mint vendégnövénynek – mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást. Tartós szárazságban öntözni is kell, mert különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt lerúgja őket.
-
Termesztése
Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is szokták szaporítani.
Termést a kiültetéstől számított 3-4. évtől várhatunk.
-
Konyhai felhasználás
Nyersen is fogyasztható, de a fügéből kitűnő befőtt, cukrozott gyümölcs, aszalvány, de bor és pálinka is készülhet.
-
Receptek
Kéksajttal töltött füge
Hozzávalók: 6 db füge (érett), 2.5 dl édes vörösbor, 1 narancsból nyert narancslé (közepes méretű), 2 ek barna cukor, 8 dkg krémsajt, 6 dkg kéksajt, 2 ek tej
Elkészítés: A bort, a cukorral és a narancslével egy kis lábasban felforraljuk, amint forrni kezd, mérsékeljük a hőt és 15 perc alatt kb. egyharmadára visszaforraljuk. Közben elkészítjük a sajtos tölteléket: a kéksajtot, a krémsajttal és a tejjel simára keverjük. A fügéket megmossuk, leszárítjuk, tányérra ültetjük és tetejüket X alakban bemetszük, úgy hogy szét tudjuk nyitni a négy cikkelyt, de alul egyben maradjanak. Egyenlően elosztva, mindegyik füge közepébe sajtot halmozunk, lecsurgatjuk a boros redukcióval.
http://www.nosalty.hu/recept/keksajttal-toltott-fuge
-
Növényvédelem
A fügének alig van kártevője és betegsége, tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul.
Annál inkább kell ügyelni arra, hogy a termést viselő vesszők el ne fagyjanak, mert bizony a növény minden része fagyérzékeny, és -15 °C-nál hidegebb idő esetén a takaratlan fügebokrok súlyos fagykárokat szenvednek.
Ezért lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, szalmával, és az ágak közét töltsük meg falombbal. Az idősebb, terjedelmes bokroknál ez nagy nehézséget jelent, de nem is annyira szükséges.
A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is. Féltrópusi növény, amelyet – ennek megfelelően – meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni. A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Nálunk azonban – mint vendégnövénynek – mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást. Tartós szárazságban öntözni is kell, mert különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt lerúgja őket.
Kártevők és kórokozók
