Napraforgó
sorok közti távolság
70-75
cm
vetési mélység
4-8
cm
|
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
| Magvetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kiültetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Betakarítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magvetés |
Kiültetés |
Betakarítás |
| jan. |
|
|
|
| febr. |
|
|
|
| márc. |
|
|
|
| ápr. |
|
|
|
| máj. |
|
|
|
| jún. |
|
|
|
| júl. |
|
|
|
| aug. |
|
|
|
| szept. |
|
|
|
| okt. |
|
|
|
| nov. |
|
|
|
| dec. |
|
|
|
Növénytársítás táblázat
letöltés
Helianthus annuus
A Helianthus nemzetség az Asteraceae (fészkesvirágzatúak) családba tartozik, és mintegy 70 fajt számlál, melyek közül a legfontosabb az egy éves napraforgó. Gyökérzete 2-3 m mélyre hatoló, kiterjedt, erőteljes. 60-250 cm magas szára felálló, elfásodik, belül bélszövet tölti ki. A szár felülete hullámos, barázdált, érdes serteszőrökkel borított. Szív alakú levei széle általában durván fogazott, a levél mindkét oldalán rövid, kemény szőrökkel borított. A levelek száma 12–40 között változik. A ma elterjedt fajták nem ágazódnak el, egyetlen tányér alakú, fészkes virágzatuk van. A 30-70 nyelves virág a virágzat szélén 1–2 sorban található, a megporzást végző rovarokat csalogatják. A belső csöves virágok hímnősek, a tányér közepéből kiindulva spirálisan helyezkednek el. A virágzás a tányér szélétől fokozatosan halad a tányér belseje felé, júniustól július közepéig. Termése kaszat, amely terméshéjból és magból áll. A legfejlettebb, legnagyobb kaszatok a tányér külső részén találhatók. Nemesítések során létrehoztak különböző dísznapraforgó fajtákat, amik lehetnek kicsi vagy nagy termetűek, elágazók, virágaik lehetnek teltek is, színük pedig nem csak sárga, hanem halvány sárga, narancsszínű vagy bordó.
-
Érdekességek
Nevét onnan kapta, hogy tányérjaival a nap felé fordul, és annak mozgását követi. E jelenség neve a fototropizmus, a fény felé növekedés, általában a növényekre jellemző. Az auxin (növekedést segítő növényi hormon) hatására alakul ki. A hajtáscsúcsban termelődő auxinok a sejtek megnyúlásos növekedésének fokozódását okozzák, míg hiányuk esetén ez elmarad. Termelődésüket, illetve szállításukat azonban a fény gátolja, tehát azért fordulnak a növények a nap felé, mert a keletkező auxin a növény árnyékos oldalára áramlik, ott magasabb lesz a koncentrációja, a növény erőteljesebben kezd növekedni és a szár a fény irányába elgörbül. Az auxinok a szár és a gyökér növekedésének irányításán túl a gyümölcsképződésben, a levél-és gyümölcshullásban részt vesznek.
-
Élőhelye
A napraforgó származási helye Észak-Amerika déli része. Melegigényes, leginkább virágzáskor (22–24 °C átlaghőmérséklet), a keléshez is minimum 6–8 °C-ot igényel, de olajának minőségét ronthatja a túlzott meleg. Fényigényes, de nappalhossztól függetlenül virágzik. Erős gyökerének köszönheti, hogy viszonylag jól bírja a szárazságot, így vízigénye is közepes, és jó tápanyagfeltáró és -hasznosító képességgel rendelkezik. A tányérkezdemény kialakulásától a virágzás kezdetéig különösen jó vízellátásra van szüksége a megfelelő terméshez (ilyenkor az össz vízfogyasztásának mintegy 40 %-át veszi fel).
-
Termesztése
Európába kerülése után sokáig kerti dísznövényként termesztették. Szántóföldi termesztése olajáért az 1800-as évek közepén kezdődött Oroszországban, innen terjedt el. A nagy olajtartalmú napraforgók megjelenéséig (itthon a ’70-es évek eleje) az alacsony olajtartalmú, nagy szármagasságú fajtákat termesztették. Ma nagy olajtartalmú, valamint kis olajtartalmú (azaz magjáért termesztett) fajtákat használunk. A napraforgó gyengébb talajadottságok hasznosítására alkalmas növény. A szélsőségeket kivéve valamennyi hazánkban előforduló talajtípuson termeszthető. Kizárólag magról szaporítjuk, a vetés mélységét a talaj típusa, a mag mérete és az ültetési idő befolyásolja. Lazább talajokba, illetve a nagyobb méretű vagy később vetett magokat kicsivel mélyebben kell vetni. A magasabb fajtákat szélvédett helyre ültessük! A kaszat termések nyár végén és ősz elején szedhetők.
-
Konyhai felhasználás
Olaját elsődlegesen élelmiszerként hasznosítjuk, de egyéb ipari felhasználása (kozmetikai-, szappan-, festék-, műanyag- és textilipar) és biodízelként való alkalmazása is lehetséges. A magyar háztartásokban elengedhetetlen a sütéshez, főzéshez. A mag nyersfehérje-tartalma 17% körül alakul, a fehérje összetétele kedvező az emberi táplálkozásban. Az olajáért termesztett fajták közel 70%-a olaj. Sok többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, esszenciális zsírsavtartalma (linolsav 60-70%) jelentős. Az olajon és fehérjén kívül a mag tartalmaz ásványi anyagokat is. E vitamin tartalma kiemelkedően magas, 2 evőkanál napraforgóolaj elfogyasztása fedezi a napi szükségletet. Halványsárga színét (csekély) karotin tartalmának köszönheti.
-
Növényvédelem
Érdemes ellenálló fajtákat, megfelelő körülmények között termeszteni. A hűvös, csapadékos időjárás, a rossz elővetemény (pl. önmaga után vetés) kedvez levél-, szár- és tányérbetegségeknek, ilyenek a peronoszpóra, a levélről a szárba átjutó fómás betegség, az alternásiás foltosság, a rozsda, a szürkepenész és fehérpenész. Jelentősebb állati kártevői a levéltetvek és a szárba petéző mezei poloskák. Emellett veszélyt jelenthet a napraforgó szádor mint élősködő növény. Sok fajta kaszat terméshéjában található fekete festékanyag miatt a napraforgómollyal szemben ellenálló.
Nevét onnan kapta, hogy tányérjaival a nap felé fordul, és annak mozgását követi. E jelenség neve a fototropizmus, a fény felé növekedés, általában a növényekre jellemző. Az auxin (növekedést segítő növényi hormon) hatására alakul ki. A hajtáscsúcsban termelődő auxinok a sejtek megnyúlásos növekedésének fokozódását okozzák, míg hiányuk esetén ez elmarad. Termelődésüket, illetve szállításukat azonban a fény gátolja, tehát azért fordulnak a növények a nap felé, mert a keletkező auxin a növény árnyékos oldalára áramlik, ott magasabb lesz a koncentrációja, a növény erőteljesebben kezd növekedni és a szár a fény irányába elgörbül. Az auxinok a szár és a gyökér növekedésének irányításán túl a gyümölcsképződésben, a levél-és gyümölcshullásban részt vesznek.
Kártevők és kórokozók
