Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Nőszirom

sorok közti távolság
5-60 cm
vetési mélység
1-2 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Iris spp.

Az Iridaceae (nősziromfélék) család névadói, évelő lágy szárú egyszikű növények. Több száz fajuk ismert az északi mérsékelt övben. A virágait körülvevő fellevelek színesek, az úgynevezett szakállas nőszirmoknál 3 felfelé áll, 3 pedig lefelé. A nálunk használt legfontosabb fajok a következők:

  • Kerti nőszirom (Iris germanica): Nagyon alakgazdag faj, a legtöbb nemesített kerti írisz fajta őse. Rizómával telel át. Általában 60-90 cm magasra nő, tőlevelei kardszerűek és sorban egymás mellett állnak. Szára középen elágazó, egy-egy száron májusban nyílnak általában illatos, nagy virágai. 6 ’szirma’ közül 3 lila színű és felálló, 3 lila alapon fehér-sárga tarka és lecsüngő. A fajtacsoportok méret szerint különülnek el, a legkisebbek a miniatűr (<20 cm) fajták, a legmagasabbak pedig közel 1 m-esre is megnőhetnek.
  • Nem csak a kertben ültethetők, de a hajtatásban elterjedtek és cserepesen is kaphatók a hagymás törpe íriszek. Rövid ideig virágoznak. A recéshagymájú írisz (Iris reticulata) kobaltkék virágait alacsony tőkocsányon hozza, kora tavasszal. Szálas levelei az elnyílás után magasra nőnek és júliusig zöldek maradnak. A sárga virágú (Iris danfordiae, avagy török írisz) szintén szálas levelei az elnyíló virágok fölé emelkednek.
  • Szibériai nőszirom (Iris sibirica): Megjelenése hasonló a kerti nősziromhoz, de virágai kisebbek, sötéten erezettek, és egy száron csak 1-2 található belőlük. Szintén rizómás faj, szárának magassága sokszor meghaladja az 1 métert, keskeny leveleinek hossza ennek nagyjából a fele. Májusban-júniusban virágzik.
  • Vízborította kertekben vagy kerti tavak mentén ültethetők a sárga virágú, 1 m magas, májusban-júniusban nyíló mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) és a fél méter magas, világosabb virágú, igényesebb virginiai nőszirom (Iris virginica). Mindkettő rizómás faj, a mocsári nőszirom nem fényigényes, egyedül a kötött, nyirkos vagy vízborította talajra van szüksége.
  • Apró nőszirom (Iris pumila): Rizómával áttelelő, fényigényes faj. Lándzsás tőlevelei magasabbra (10-15 cm) nőhetnek, mint a virágkocsány. Legtöbbször mélylila virágai áprilistól nyílnak.
  • A hajtatásban uralkodó faj, ezért fontos megemlítenünk a holland nőszirmot (Iris-Hollandica-hibridek vagy Iris × hollandica). Szülőfajai eredeti termőhelyükön kora tavasszal virágoznak, majd a május-júniusi behúzódás után a forró nyarat nyugalmi állapotban tölti. Ősszel, amikor a hőmérséklet 17 °C alá esik, újra indulnak és a talajfelszín fölé nyúló levélrozettát hoznak. Az enyhe mediterrán tél folyamán a hagyma átesik a téli nyugalmi állapoton, majd kialakulnak a virágkezdemények. A virág színe fajtától függően kék, fehér, illetve sárga, valamint ezek különféle árnyalatai, akár kétféle színű is lehet. Az év elején és részben a végén, de máskor is kivirágoztatható és vágott virágként is használják. A virágoztatásra szánt hagymákat többnyire Hollandiából importálják. Az ültetés idejét oly módon határozzák meg, hogy a kívánt virágzási időponttól visszaszámolják a kivirágoztatáshoz szükséges hetek számát (10–15 hét), és szabályozzák a hőmérsékletet.
  • Érdekességek

    A nemzetség nevét a szivárvány görög istennőjéről kapta.

  • Élőhelye

    Az íriszek az északi félgömb mérsékelt égöveiben találhatók. A kerti nőszirom valószínűleg Dél-Európában és a mediterránban őshonos. A humuszban gazdag, üde, jó vízáteresztésű talajt szereti. Fényigényes, teljes napon virágzik a legszebben. A hagymás törpe íriszek a Földközi-tenger hegyvidékein (pl. Törökországban) honosak. A szibériai nőszirom Eurázsiában az enyhén meszes láperdőkben és nedves réteken fordul elő. Vízigényes, mindig nedves talajt igényel. Európában, így nálunk is vadon előfordulnak a mocsári nőszirom és az apró nőszirom. A virginiai nőszirom Észak-Amerikából származik, fényigényes, és sajátossága, hogy szereti a savanyú talajt. A holland nőszirom két legfontosabb szülőfaja az Északnyugat-Afrikában élő Iris tingitana, valamint a Délnyugat-Európában őshonos Iris xiphium, mindkettő szárazságtűrő.

  • Termesztése

    Szeptember-októberben a rizómákat (vagy hagymákat) ne ültessük mélyre, csak vékony réteg földdel takarjuk. A tőtávolság legyen a növény várható magasságának 1 vagy 2 harmada. Tavasszal komposzttal trágyázzuk. 3-4 évente, ha túl sűrűn nőnek már a növények, szedjük fel a rizómákat, osszuk szét a töveket, és ültessük újra. Ne ültessük a rizómákat túl mélyre vagy árnyékba, illetve ne trágyázzuk túl, és ne hagyjuk őket túl sűrűn nőni, mert ezekben az esetekben elmaradhat a virágzás. Napos vagy félárnyékos fekvésű virágágyakba vagy szegélybe is kiválóak, kivéve a mocsári és virginiai nőszirmot. Az elnyílt virágokat és az elszáradt leveleket vágjuk le, hogy a betegségek se terjedjenek el.

  • Növényvédelem

    A legfontosabb a megfelelő környezet biztosítása a növény számára, és az elszáradt, vagy a beteg részek eltávolítása. Nedves környezetben a rizómára veszélyt jelenthet a baktériumos rothadás. A gombás betegségek közül főleg a rizómás fajokon megjelenhet a nősziromrozsda (köztes gazdája a csalán és a macskagyökér), illetve a mikoszferellás levélfoltosság. A leveleket rághatja a nőszirom levéldarázs lárvája és a nőszirom földibolha, esetleg a csigák, a föld alatti részeket pedig cserebogár-pajorok.

A nemzetség nevét a szivárvány görög istennőjéről kapta.