Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Daucus carota subsp. sativus
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret, a második évben jelenik meg a magszára.
A növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete). Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtalálták.
murokrépa, karotta
Származási helye Nyugat-Ázsia. Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát.
Közepesen kötött, mély és laza, humuszos talajon végezzük. Nem kedveli a friss trágyázást, ám a kellően érlelt komposzt hasznára válik. Nyári, valamint őszi fogyasztás céljára korai fajtákat (karotta) termesszünk (4 hónapos tenyészidejű), míg a téli tároláshoz nagyobbra növő, késői fajtát válasszunk (6-7 hónapos tenyészidejű). A karotta gyökere rövidebb, zsengébb és lédúsabb, mint az őszi fajták, amelyekben magasabb lehet a karotintartalom. Márciustól vethető a korai fajta, a kései április végétől. Érdemes a vetés előtt egy nappal beáztatni a magokat. A folyamatos öntözés valamint a jó káliumellátás véd a répalevéltetű ellen.
Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.
A sárgarépa sok karotint tartalmaz. Mint az A-vitamin provitaminja, pozitívan hat a szívműködésre, a nyálkahártyára, a mirigyekre és a retinára egyaránt. Ugyancsak erősíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és óvja az idegeket. Igazi bőrvédő. Rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.
Répatorta
Hozzávalók: 1 csésze barna cukor, fél csésze teljes kiőrlésű liszt, fél csésze fehér liszt, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál őrölt fahéj, fél mokkáskanál só, fél csésze apróra vágott dió, 1,5 csésze reszelt répa, 3 tojás, 1/3 csésze olaj.
A kétféle lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a sütőporral, hozzáadjuk a sót, a fahéjat és a cukrot, majd a reszelt répát. Végül belekeverjük a tojást, az olajat és a diót. A masszát kilisztezett sütőformába öntjük, és 160 fokon 30 percig sütjük.
A sárgarépa legismertebb kártevője a répalégy, mely a petéit leginkább a gyökérnyakra helyezi. A kikelő lárvák berágják magukat a répa testébe, ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná válik. A répalégy ellen védekezhetünk a növénytársításból ismert párosítással, hogy egy – egy sor hagymát is vetünk a répasorok mellé, valamint hogy a répa gyökérnyakát folyamatosan feltöltjük földdel.
Jó szomszédja a hagyma, a kapor és a saláta.
A növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete). Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtalálták.
