Sárgadinnye
sorok közti távolság
50-60
cm
vetési mélység
2-4
cm
|
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
| Magvetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kiültetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Betakarítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magvetés |
Kiültetés |
Betakarítás |
| jan. |
|
|
|
| febr. |
|
|
|
| márc. |
|
|
|
| ápr. |
|
|
|
| máj. |
|
|
|
| jún. |
|
|
|
| júl. |
|
|
|
| aug. |
|
|
|
| szept. |
|
|
|
| okt. |
|
|
|
| nov. |
|
|
|
| dec. |
|
|
|
Növénytársítás táblázat
letöltés
Cucumis melo
A tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó faj. Főgyökere vastag karógyökér, amelyből számtalan vékonyabb gyökér fejlődik. Hajtásrendszere az uborkáéhoz hasonló felépítésű, erősen bordázott, serteszőrökkel borított. Levelei hosszú nyelűek. A levéllemez alakja lehet kerek, vese, szív alakú, és 3, vagy 5 szögű. Tagoltság szerint lehet ép élű, öblös, karéjos, a széle fogazott, vagy sima. A növényen három virágtípus található: hím, nő és hímnős virág. A virágtípusok növényenkénti elrendeződése meghatározza az adott fajta ivartípusát, virágzás habitusát. Alsóállású magházból sokmagvú kabaktermés fejlődik. Egy-egy termés tömege 0,5–20,0 kg között változhat. Nálunk 0,5–5,0 kg közötti nagysággal számolhatunk. Alakja lehet: gömb, lapított gömb, ovális, tojásdad, megnyúlt tojás, hengerded, csavarodó stb.
-
Érdekességek
Már a honfoglalás idején ismerte a magyarság a dinnyét. A török megszállás idején sok fajjal gazdagodott a kínálat. 17. századi írásos emlékek szerint már fontos népélelmezés cikként tartották számon. A 19 században több dinnyeteremesztéssel foglakozó mű is megjelent. Girókúti P. Ferenc (1816-1896) „A magyar dinnyészet törzskönyve” című könyvében 725 sárgadinnye fajtát írt le. 1866-ban jelent meg „Gyakorlati dinnye termelés melegágyban a szabadban” című munkája. Ebben az időben igen gazdag választék állt rendelkezésünkre, pl. vanília-, ananász-, őszbarack-, citrom ill. cseresznye aromájú dinnyék.
-
Élőhelye
Az sárgadinnye eredete vitatott, többféle teória él. Indiát és Iránt is többen tartják a hazájának, míg a hozzáértők többsége szerint Afrika a géncentruma. A sárgadinnyék vad alakjai Afrikától Ázsián át Ausztráliáig, a mai napig megtalálhatók. Meleg igényes növény. Optimális hőigénye +22 ±7 °C . -0,5 °C-on már megfagy. Trágyaigényes!
-
Termesztése
Állandó helyére áprilisban vetjük. Fészkenként 4-6 magot tegyünk 2-4 cm mélyen. 6-8 nap múlva kel ki a mag. Ha a fagyoktól takarással nem tudjuk megvédeni, inkább palánta előneveléssel termeljük. A sárgadinnye magja 6-8 évig megtartja csírázóképességét. Tudnunk kell, hogy a fiatal, friss mag csírázás dinamikája jobb, mint az „öreg” magvaké. A vetésre a vetőmagot az ún. vetés előtti magkezelési eljárásokkal készíthetjük elő. Előáztatott mag vetése esetén a nem duzzadó magvak kiesnek, ezeket nem vetjük el. A sárgadinnye magja 12-24 óra alatt kicsírázik (ezen 1-5 mm-es gyököcskét értünk).
A palántázáskor kis cserépbe a 2-2 előcsíráztatott magot március végén, április elején vessük el. A palántákat májusban a fagyok után ültessük ki. Kiültetés előtt egy héttel, a cserepeket emeljük fel, hogy a kinyúló legyökeresedett gyökerek elszakadjanak, így kevésbé fogják megsínyleni az átültetést.
A termését a 2. és 3. rendű hajtásokon hozza, ezért a főhajtást vissza kell csípni, a harmadik lomblevél megjelenése után. A sárgadinnye nőivarú virágokat csak az oldalhajtásokon hoz, és ezek termékenyülnek meg. Ha ezt a lépést kihagyjuk, hosszú, egyenes hajtást nevel, és csak későn kezdi az oldalhajtást nevelni – ami a termés késését okozza.
Egy tövön csak 5-6 termést hagyjunk. Az első termések (virágzástól számítva) 35-60. napra érnek. Tenyészidő alatt 3-4 alkalommal kapáljuk meg. Akkor érett, mikor megsárgul és a szára elszáradt.
A korai fajták gyümölcsei a virágok termékenyülésétől számítva 35-45 napra érnek, míg a későiek 50-60 napra.
-
Konyhai felhasználás
Önmagában, levesként vagy sorbetként elkészítve kellemes hűsítő fogás lehet a nyári hőségben. Előszeretettel tálalják pármai sonkával.
-
Gyógyhatásai
A sárgadinnye egy csodálatos gyümölcs, amely több mint 19 féle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, melyek segítenek az immunrendszer erősítésében, méregtelenítik a szervezetet, hidratálja és lúgosítja a testet. Gazdag A vitaminban és béta-karotinban.
-
Receptek
Hideg sárgadinnyeleves
Hozzávalók: 1 db sárgadinnye, 1 db nagy narancs, 50 ml édes fehérbor, 1 kis citromból nyert citromlé, méz ízlés szerint, 4 dl víz
Elkészítés: A dinnye tetejét levágjuk, a magját kikaparjuk. A belsejéből karalábévájóval néhány golyót pöndörítünk a díszítéshez. A dinnye belét evőkanállal egy tálra szedjük, a héját meghagyjuk a tálaláshoz. A mézet karamellizáljuk, majd ráöntjük a bort, hagyjuk elfőni. Hozzáadjuk a citrom és a narancs levét, a dinnyebelet és kb. 3-4 dl vizet. 5 percig főzzük, hogy az ízek összeérjenek, lehűtjük, és egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Az üres dinnyehéjban tálaljuk az félretett dinnyegolyókkal, esetleg mentalevelekkel.
http://www.nosalty.hu/recept/hideg-sargadinnyeleves
-
Növényvédelem
A sárgadinnyét érintő betegségek a dinnyemozaik, a kolletotrihumos fenésedés, a fuzáriumos hervadás és a dinnyelisztharmat. Kártevői a szabadföldi gubacs-fonálféreg, a dohánytripsz, az uborka-levéltetű, a közönséges takácsatka vagy a mezei nyúl lehetnek. A betegségek elleni védekezésben kiemelt szerepe van a fajtaválasztásnak.
Már a honfoglalás idején ismerte a magyarság a dinnyét. A török megszállás idején sok fajjal gazdagodott a kínálat. 17. századi írásos emlékek szerint már fontos népélelmezés cikként tartották számon. A 19 században több dinnyeteremesztéssel foglakozó mű is megjelent. Girókúti P. Ferenc (1816-1896) „A magyar dinnyészet törzskönyve” című könyvében 725 sárgadinnye fajtát írt le. 1866-ban jelent meg „Gyakorlati dinnye termelés melegágyban a szabadban” című munkája. Ebben az időben igen gazdag választék állt rendelkezésünkre, pl. vanília-, ananász-, őszbarack-, citrom ill. cseresznye aromájú dinnyék.
Kártevők és kórokozók
