Kerti zsázsa

Élőhelye

A kerti zsázsa valószínűleg a mai Irán területéről származik.

Közepesen melegigényes. Optimális csírázási hőmérséklete 18-22 °C. Néhány fokos talaj menti fagyot különösebb károsodás nélkül elvisel, ez lehetővé teszi kora tavaszi termesztését. Gyengébb fényviszonyok mellett is megmarad. Félárnyékban, télen ablakban is termeszthető. Virágzás és tökéletes magkötés azonban csak kellő fényen jön létre. Nem túl dús a gyökérzete, ezért a közepesnél nagyobb a vízigénye. Folyamatos talajnedvességre van szüksége. Csapadék hiányában célszerű többször kis adag vízzel öntözni, mint ritkábban nagyobb mennyiséggel. Igénytelensége miatt szinte valamennyi talajtípuson termeszthető. Kiválóan alkalmas sekély termőrétegű, köves területek hasznosítására. Közepes tápanyagigényű, igen rövid tenyészideje miatt különösebb tápanyag-utánpótlást nem kíván.

Termesztése

A kerti zsázsa apró, barna magját télen bármikor vethetjük. A jó minőségű, lehetőleg homokkal kevert kerti földet lapos edénybe, tálkába, tányérba, műanyag dobozba tesszük. Két-három ujjnyi vastagságú földréteg már kielégítő lesz a növény számára. A földet nyomkodjuk le, és vessük rá a magvakat. Ne takarékoskodjunk a vetőmaggal, ha sűrűn vetünk, bőséges „aratásunk” lesz. A magokat ezután fedjük le 1-2 mm vastag föld- vagy homokréteggel, és ezt is nyomkodjuk le. Az így előkészített edényt állítsuk sötét helyre, vagy fedjük le kartonpapírral, hogy a vetést ne érje a fény. A növényeket addig tartsuk sötétben, amíg kibújnak a földből, így nem marad a maghéj a levél hegyén. Ezután már bőséges megvilágításra, napfényre van szükségük, tehát a legjobb helyük az ablakpárkány belső – szoba felé eső – részén lesz. A zsázsa kedveli a meleget, legjobban 20-22 °C-os hőmérsékleten növekszik. A vetés után három-négy nappal bőséges öntözéssel kell őket segíteni, mert a zsázsának elsősorban sok vízre van szüksége. A vetést ne öntözzük felülről, mert a vízcseppektől a növények elfekszenek. Ha vízáteresztő az edény, akkor állítsuk naponta 5-10 percre vízbe, hogy a talaj jól átnedvesedhessék. A vetés utáni 10-12. napon már sűrű, zöld vetésünk lesz. A növénykék két sziklevelük fölött ilyenkor már két-három apró lomblevelet is fejlesztenek. Ez a legalkalmasabb idő arra, hogy megkezdjük a zsázsa „betakarítását”.

Termelhető a kerti zsázsa szabadföldben is. A vetésére március végétől júniusig – több szakaszban – kerülhet sor. Fontos, hogy a földjét gondosan készítsük elő, finoman műveljük el, hogy az apró magok jó magágyba kerülhessenek. Alapos beöntözés után itt se kell egy hétnél hosszabb idő a növények kikeléséhez, és az egész termelési időszak nem tart tovább három hétnél.

Konyhai felhasználása

Nagyon alkalmas vajas kenyér, szendvics ízesítésére, továbbá ételek díszítésére. Hozzákeverhető fejes salátához, így nagyon pikáns ízű salátát kapunk. Kiváló mártás, leves készíthető belőle.

Receptek

Kerti zsázsa saláta

Hozzávalók: 50 dkg zsázsa, 2 tojás, 1 kanál tejszín, csipet szerecsendió, 2 szelet toast kenyér, 3 evőkanál olívaolaj
Öntethez:2 evőkanál vörösborecet, só, 1 csipet cukor

Elkészítés: A salátát kiválogatjuk, megmossuk, lecsepegtetjük. A tojást és a tejszínt összekeverjük, fűszerezzük. Kissé olajozott teflonban dermedésig sütjük, majd lefedjük, és meg 10 percig készre sütjük. Ha kihűlt, kisebb kockákra szeleteljük. A toastkenyeret apró kockákra vágjuk, és olajon aranybarnára pirítjuk. Az ecetből, sóbol, cukorból öntetet készítünk, és az elkészített zsázsát megforgatjuk benne, majd hozzáadjuk a tojást és a pirított kenyérdarabkákat.

http://www.mindmegette.hu/kerti-zsazsa-salata.recept/

Növényvédelem

Biokertészeti tapasztalatok szerint a kerti zsázsának csiga- és levéltetű-riasztó hatása is van.

Növénytársítások

A kerti zsázsa és a hónapos retek igen jó szomszédok, aromájukkal kölcsönösen befolyásolják egymást. Csigával fertőzött helyeken két-három sor zsázsa távol tartja a kártevőket a káposztaféléktől, salátáktól stb. Tapasztalatok szerint a cseresznye-, bodza-, meggyfák csurgója köré vetett zsázsasorok jelentősen gyérítik a fekete levéltetveket.