Articsóka
sorok közti távolság
100
cm
vetési mélység
2,5
cm
|
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
Magvetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiültetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betakarítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magvetés |
Kiültetés |
Betakarítás |
jan. |
|
|
|
febr. |
|
|
|
márc. |
|
|
|
ápr. |
|
|
|
máj. |
|
|
|
jún. |
|
|
|
júl. |
|
|
|
aug. |
|
|
|
szept. |
|
|
|
okt. |
|
|
|
nov. |
|
|
|
dec. |
|
|
|
Növénytársítás táblázat
letöltés
Cynara scolymus
Az articsóka az Asteraceae (fészkesek) családba tartozó évelő növény. Nem szabad összetéveszteni a jeruzsálemi articsókával (Jerusalem Artichoke), amely viszont a csicsóka (Helianthus tuberosus) angol neve. Az első évben gyökeret és levélrozettát, majd a második évtől virágszárat is fejleszt. Erőteljes karógyökere 150–180 cm mélységet is elér, oldalgyökérzete ritka, de a talajban több méterre is lehatoló. A növény 120–150 cm magasra nő, a főhajtás mellett oldalhajtások is kifejlődnek. Virágkezdemények mind a fő-, mind az oldalhajtások csúcsán megjelennek. A levelek összetettek, 80–110 cm hosszúak. Mindkét oldalukon szőrözöttek, világos zöldesszürke színűek, hegyük tüskében végződik. A virágok kékek, illetve liláskékek, július–augusztusban nyílnak. A kinyílt virág durva szövetű, rostos, fogyasztásra már alkalmatlan.
-
Élőhelye
Észak-Afrikából származik. Hidegtűrő, de a fagyra érzékeny növény. 18–20 °C-on fejlődik jól, a magas hőmérsékletet nem viseli el, különösen ha szárazság is van. Ilyen körülmények között tenyészideje lerövidül, virágkezdeményei pedig rágósak lesznek. Vízigénye nagy, mélyre hatoló gyökérzete ellenére rendszeres öntözést igényel. Talajban nem válogat, de a mély termőrétegű, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajok az ideálisak számára.
-
Termesztése
Az erőteljes terméscsökkenés miatt nem érdemes a termesztésben 3–4 évnél tovább meghagyni. Az articsóka hazánk egész területén termeszthető, a tövek gondos téli takarásával áttelel. Telepítése előtt szerves trágyázzuk a földet. Szaporíthatjuk magvetéssel és palántáról is. Állandó helyre áprilisban vetik, fészkesen. Egy fészekbe 3 db magot célszerű vetni. A felesleges növényeket kelés után el kell távolítani. Így csak a telepítés utáni évben lesz szedhető. A palántákat májusban ültessük ki, februári vetés esetén, és alaposan öntözzük be őket. Egy tőről egy szezonban 4–5 db virágkezdemény szedhető. Akkor szedjük, amikor a rügyek külső levelei kezdenek kipattanni.
-
Konyhai felhasználás
Az articsóka szénhidrátban szegény, fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban viszont gazdag étel.
-
Receptek
Sült articsóka joghurtos mártogatóssal
Hozzávalók: 2 db articsóka, 1 citrom, 3 gerezd fokhagyma, olívaolaj, só, bors, 2 dl natúr joghurt, egy kis csokor petrezselyemzöld, 2 evőkanál citromlé, 10 közepes krumpli.
Elkészítés: Az articsókákat 6 felé vágjuk, megtisztítjuk. Az olajon a fokhagymával együtt megpirítjuk, majd a citrom levét ráöntjük, sózzuk, borsozzuk, és kevés vízzel lefedve puhára főzzük. A krumplit hasábokra vágva olajban kisütjük. A mártáshoz a joghurtot elkeverjük az aprított petrezselyemlevéllel, és a 2 kanál citromlével. Ezzel tálaljuk az articsókát és a sült krumplit.
-
Növényvédelem
A leveleket megtámadhatják különféle lepkék hernyói, articsóka-levéltetű, különféle bogarak, ezek nálunk nem mind őshonosak. A szaporítóanyagról elterjedhet az articsóka vírus és a tűzelhalást okozó baktérium. Túl nedves időben vagy helytelen öntözéskor megjelenhet a növényen a botritisz, viszont a szárazságot is kerüljük mert akkor a takácsatkák szaporodhatnak el.
-
Növénytársítás
Jól védi a szomszédos növényeket és takarja a talajt, kiszorítva ezzel a gyomokat és csökkentve a talaj párologtatását.
Észak-Afrikából származik. Hidegtűrő, de a fagyra érzékeny növény. 18–20 °C-on fejlődik jól, a magas hőmérsékletet nem viseli el, különösen ha szárazság is van. Ilyen körülmények között tenyészideje lerövidül, virágkezdeményei pedig rágósak lesznek. Vízigénye nagy, mélyre hatoló gyökérzete ellenére rendszeres öntözést igényel. Talajban nem válogat, de a mély termőrétegű, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajok az ideálisak számára.
Kártevők és kórokozók