Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Szamóca (földieper)

sorok közti távolság
40-50 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés
Fragaria x ananassa
A Rosaceae (rózsafélék) családba tartozó, alacsony, évelő tőrózsás növény. Évszázadokon át az erdei szamócát (Fragaria vesca), a csattanó szamócát (F. viridis) és a mosuszszamócát (F. moschata) fogyasztották. Amerika felfedezésével, az Észak-Amerikában őshonos virginiai szamóca (F. virginiana) és a chilei szamóca (F. chiloensis) kereszteződéséből jött létre a XVIII. században az öntermékeny Fragaria × ananassa.
Járulékos gyökérrendszere van, mert a hajtás eredetű indanövények meggyökeresedéséből alakul ki. Az indanövényeknek gyökérképződésükhöz érintkezniük kell a nedves és jól levegőzött talajjal. A kifejlett szamócatő gyökérzete akár 80-100 cm szélességet elérheti, és ugyanilyen mélyre is hatolhat, bár a legtöbb gyökér a felső 15-20 cm-ben található. A 2-3 cm hosszú gyökértörzsén fejlődnek a hajtás részei. A szamócanövényen háromféle levél különböztethető meg: a lomblevelek (tőlevelek), amik hármasan összetettek, a gyökértörzset borító allevelek valamint a virágzatban elhelyezkedő fellevelek. Szüret után megkezdődik a tavaszi levelek tömeges elhalása és a nyári levelek képződése, amik áttelelnek, egy részük a fagy hatására elpusztul. Tőrózsája alsó leveleinek hónaljából ostorindákat fejleszt, ezeken fejlődnek az indanövények. Egy-egy tövön 5-15, egy-egy indán 3-5 indanövény is. Április közepén fejlődik a virágzatot tartó tőkocsány. A fehér vagy enyhén rózsaszín virágok a bogernyőben nyílnak, az elsőként kialakult virágból fejlődik a legnagyobb gyümölcs. A hazánkban termesztett szamócafajták gyakorlatilag öntermékenyülők, rovar- és szélbeporzásúak. A legtöbb termőnek meg kell termékenyülnie, hogy kb. egy hónap múlva szép gyümölcs fejlődjön. Az aszmagtermések a gyümölcs felületén vagy besüllyedve helyezkednek el.

 

  • Élőhelye

    A nemzetségnek mintegy 50 faja létezik, amelyek többsége az északi félteke mérsékelt égövi területein fordul elő. Az erdei szamóca erdők és vízfolyások mellett nő. Szereti a párásabb, nem túl meleg helyeket, a szerves anyagban gazdag, jó víz- és levegőgazdálkodású, laza, mély rétegű talajt és a korhadó avart. Hidegtűrő, a mérsékelt égövi fajták télen akár a –20 és –25 °C-ot is elviselik.

  • Termesztése

    A vad fajok és az azokból keletkezett fajhibridek sokfélék, ezért a szamócafajták igen változatosak. Ennek köszönhetően eltérő viszonyok között is termeszthető, ha megfelelő fajtát választunk. A szamócát indanövényről szaporítjuk, amit legjobb ősszel vagy tavasz elején a helyére ültetni. Hazánkban a szamóca számára nem elég a csapadék, nyári öntözés nélkül ne termesszük. Termesztésére a széltől védett, napos, korán felmelegedő termőhelyek a legalkalmasabbak. Leginkább kezdetben, de később is óvjuk a gyomoktól. A fajták lehetnek egyszer termő nagy gyümölcsű, kétszer termő nagy gyümölcsű és a folyton termő típusúak. A mérsékelt égövi, rövid nappalos fajták akkor teremnek, ha kevesebb mint 12-13 óra napi megvilágítást kapnak. A folyton termő fajták nappalhosszra közömbösek, ezért télen akár bent is teremnek.

  • Konyhai felhasználás

    Fogyaszthatjuk nyersen önmagában, fagylalttal, de süteményekbe is tehetjük. Kiváló dzsem- és fagylaltkészítésre. Igen alacsony pektintartalma miatt sűrűbb dzsem, lekvár csak hosszabb főzési idővel, más magas pektintartalmú gyümölcs vagy zselésítő anyag hozzáadásával főzhető.

  • Gyógyhatásai

    100 g szamóca 40-100 mg C-vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz, míg alacsony energiatartalommal bír. Anyagcsere-élénkítő és étvágyfokozó hatása is van.

  • Növényvédelem

    Mindenképpen vessük vegyes kultúrába, és legyen jól szellőzött helyen és jó talajon, mert sok betegsége van. A megelőzhető vírusokon kívül számos gomba támadhatja. Nedves időben gyümölcsei és gyökere rothadhatnak a fitoftórától, levelein megjelenhet a lisztharmat, de jelentősebbek a levélfoltosságot okozó gombák, továbbá a termésen a szürkepenész. Ez ellen takarjuk alatta a talajt pl. szalmával, hogy ne érjen a nedves földhöz. A talajlakó kártevők (pajor, fonálférgek) mellett jelentős lehet a párát kedvelő szamócaatka (sárguló apró növény), a levélen a sodrómolyok és levéltetvek, a virágon esetenként a bimbólikasztó bogár és a szamóca eszelény.

  • Növénytársítás

    Jó szomszédai a hagymafélék, mert védik a fonálférgektől. Szintén védi a gilisztaűző varádics, a mustár, a körömvirág, a mustár.

A nemzetségnek mintegy 50 faja létezik, amelyek többsége az északi félteke mérsékelt égövi területein fordul elő. Az erdei szamóca erdők és vízfolyások mellett nő. Szereti a párásabb, nem túl meleg helyeket, a szerves anyagban gazdag, jó víz- és levegőgazdálkodású, laza, mély rétegű talajt és a korhadó avart. Hidegtűrő, a mérsékelt égövi fajták télen akár a –20 és –25 °C-ot is elviselik.