Fő tartalom átugrása

Hogyan lehet a környezeti kihívásokra úgy reagálni, hogy közben erősödjenek a helyi közösségek és új értelmet nyerjenek a települések közterei?

Erre keresi a választ a RurALL – Rural Active Citizenship Labs elnevezésű európai projekt, amely a vidéki lakosság aktív részvételét ösztönzi a környezeti ügyekben és a helyi döntéshozatalban. A magyarországi helyi beavatkozások Komárom-Esztergom megyében, Dorogon és Sárisápon valósultak meg.

A közös nevező az ökoplacemaking: olyan közösségi tervezési és cselekvési folyamat, amely egyszerre erősíti a környezeti fenntarthatóságot, a helyi identitást és a társadalmi kapcsolatokat.

Dorog: közös munka egy zöldebb lakótelepi környezetért

Dorogon a Schmidt Sándor-lakótelep vált az ökoplacemaking folyamat helyszínévé. A kezdeményezés nem egy egyszeri akciónapból nőtt ki, hanem közel egy éven át tartó közösségi tervezés eredményeként. A lakosok műhelymunkákon azonosították a település környezeti problémáit, majd közösen dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyek saját környezetükben is megvalósíthatók.

A folyamat 2026 tavaszán látványos fordulóponthoz érkezett. Több mint húsz önkéntes részvételével közösségi akciónap szerveződött, amely során a korábbi ötletek kézzelfogható formát öltöttek. A résztvevők Miyawaki-erdőt telepítettek, fűszerspirált építettek természetes kövekből, magaságyásokat alakítottak ki, valamint egy mezítlábas ösvény alapjait is lefektették. A terület fokozatosan olyan közösségi zöld térré alakult, amely egyszerre szolgálja a környezeti nevelést, a rekreációt és a helyi találkozásokat.

A projekt egyik legfontosabb eredménye azonban nem a létrehozott elemekben mérhető. A közös munka során új kapcsolatok születtek, helyi szervezetek és lakosok kezdtek együtt gondolkodni a település jövőjéről. A környezetalakítás így közösségépítéssé is vált: a résztvevők nem csupán használói, hanem alakítói lettek saját lakókörnyezetüknek.

 

Sárisáp: helytörténeti sétaút a közösségi emlékezet nyomában

Míg Dorogon a zöld infrastruktúra fejlesztése került előtérbe, Sárisápon a helyi identitás és örökség vált az ökoplacemaking központi témájává. A település bányászmúltja, történetei és természeti értékei inspirálták azt a közösségi kezdeményezést, amelynek célja egy tizenkét állomásból álló faluséta kialakítása.

A projekt első állomása 2026 márciusában, egy közösségi akciónap keretében készült el. Az önkormányzat és a helyi lakosok együtt dolgoztak azon, hogy létrejöjjön a sétaút kezdőpontja, amely egyszerre jelképezi a település múltját és a közösségi összefogás erejét. A résztvevők nemcsak az installációt építették meg, hanem annak környezetét is rendezték és szépítették.

A tervezett útvonal végigvezeti a látogatókat Sárisáp történetének fontos helyszínein. Megjelennek benne a bányászhagyományok, a település kollektív emlékezetének meghatározó eseményei, valamint a helyi természeti értékek is. Az egyik állomás például a fokozottan védett gyurgyalag fészkelőhelyéhez kapcsolódik, így a kulturális örökség és a természeti környezet egyetlen összefüggő történetté áll össze.

A faluséta több mint turisztikai attrakció. Olyan közösségi narratíva, amely segít újraértelmezni a település múltját, miközben erősíti a lakosok kötődését saját környezetükhöz.

Az ökoplacemaking mint közösségi eszköz

A dorogi és sárisápi példák jól mutatják, hogy az ökoplacemaking nem pusztán környezetszépítés vagy tájépítészeti beavatkozás. Lényege a közösségi részvétel: az, hogy a helyi lakosok közösen gondolkodjanak, tervezzenek és cselekedjenek.

Dorogon a folyamat egy zöldebb, élhetőbb közösségi tér létrehozását segítette elő. Sárisápon a helyi történetek és emlékek váltak a településfejlesztés alapjává. A két beavatkozás különböző eszközökkel dolgozott, mégis ugyanazt az üzenetet hordozza: a fenntartható jövő nem kívülről érkezik, hanem a helyi közösségek tudásából, együttműködéséből és kezdeményezőkészségéből születik meg.

A RurALL projekt magyarországi tapasztalatai azt mutatják, hogy a klímaváltozásra és a vidéki térségek kihívásaira adott válaszok nemcsak műszaki vagy szakpolitikai kérdések. Legalább ennyire szólnak az emberekről, a helyekhez való kötődésről és arról a képességről, hogy közösen alakítsuk környezetünket.