Magyar neve az írásos emlékekben először 1558-ban említett német „kohlrabi” átvételével alakult ki, noha a mássalhangzók nyelvünkben felcserélődtek. Azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek Európából kerültek az amerikai kontinensre, mégpedig az 1800-as években. Háromszor annyi vitamin van a levelében, mint a gumójában, ezért érdemes salátába vágni a leveleket.
Kertészkedjünk
Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
Karalábé
sorok közti távolság
30 cmvetési mélység
2 cm| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan.. | |||
| febr.. | |||
| márc.. | |||
| ápr.. | |||
| máj.. | |||
| jún.. | |||
| júl.. | |||
| aug.. | |||
| szept.. | |||
| okt.. | |||
| nov.. | |||
| dec.. |
Brassica rupestris convar. gongyloides
A karalábé a Brassicaceae (káposztafélék) családjába tartozó zöldségnövény. Némelyik káposztafélének a levelét, másiknak a bimbóját, virágát, a karalábénak történetesen a szárát esszük. A káposzta egyik tenyésztett formája, valószínűleg Észak-Európa szülötte, keresztezéssel jött létre a vadkáposztából és a vad fehérrépából. Szárának föld fölötti része húsos, megvastagodott, s ezt a szárrészt tekintjük értékes tápláléknak. Számtalan változata ismert, van fehér és lilás, vörös levelű és gumójú. Különböző színű változatainak íze megegyezik, s belül mindegyik húsa fehér.
-
Érdekességek
Magyar neve az írásos emlékekben először 1558-ban említett német „kohlrabi” átvételével alakult ki, noha a mássalhangzók nyelvünkben felcserélődtek. Azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek Európából kerültek az amerikai kontinensre, mégpedig az 1800-as években. Háromszor annyi vitamin van a levelében, mint a gumójában, ezért érdemes salátába vágni a leveleket.
-
Élőhelye
A jó vízellátotságú, tápanyagban gazdag talajt kedveli és sok fényre van szüksége.
-
Termesztése
A karalábét termelhetjük fűtetlen fóliasátor alatt, de vethetjük vagy palántázhatjuk szabadba is kora tavasszal, nyáron, sőt kora ősszel. Fólia alatti termesztésre a rövid tenyészidejű, kis lombot fejlesztő fehér és kék héjú fajták alkalmasak. Ezeket célszerű ültetni korai termesztésre is. Nyáron viszont – téli eltartásra – a nagyobb tömeget adó fajták alkalmasak. A keléshez, illetve a gumók növekedéséhez különösen szükséges a víz, ezért ne hagyjuk el a rendszeres öntözést.
A tenyészidő hosszától függően szedhetjük nyártól egészen késő őszig. -
Konyhai felhasználás
Főzelékbe, levesbe főzhetjük, rakott és töltött egytálételeknek egyaránt finom összetevője, valamint kirántva is fogysztható. Nyersen gumóját lereszelve és leveleit felvágva, salátákba keverhetjük, A fűszerek közül jól harmonizál vele a borsikafű, a boróka, a kapor és a petrezselyem.
-
Gyógyhatásai
Növényi rostjai jótékonyan hatnak a bélműködésre és magas vitamintartalma miatt méregtelenítő hatású.
-
Receptek
-
Növényvédelem
A folyamatos locsolás miatt szükséges a folyamatos gyomlálás is. Levéltetvek ellen használjunk csalánlevet. Nagyon hatásos levéltetvek és más kártevők ellen, de általános erősítő hatása is van. Kisebb mennyiségben is elkészíthető az arányokat megtartva. Csalánlé készítése: 1 kg friss csalánt kesztyűben vágjunk fel, majd 10 liter esővízben áztassuk be kb. 2 hétre. Ezután szűrjük le és 20-szoros hígításban permetezzük ki.
-
Növénytársítás
A karalábét vethetjük bab, borsó, burgonya, fejes saláta, póré, hónapos retek, cékla, zeller és spenót mellé.
