Pasztinák (paszternák)
sorok közti távolság
30
cm
vetési mélység
0,5-1
cm
|
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
Magvetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiültetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betakarítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magvetés |
Kiültetés |
Betakarítás |
jan. |
|
|
|
febr. |
|
|
|
márc. |
|
|
|
ápr. |
|
|
|
máj. |
|
|
|
jún. |
|
|
|
júl. |
|
|
|
aug. |
|
|
|
szept. |
|
|
|
okt. |
|
|
|
nov. |
|
|
|
dec. |
|
|
|
Növénytársítás táblázat
letöltés
Pastinaca sativa
Az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj. A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük.
-
Élőhelye
A paszternák Eurázsiában őshonos. Fás, kemény gyökerű vad változata a Földközi-tenger partjaitól Szibériáig napjainkban is előfordul. A pasztinák voltaképpen igénytelen növény, mert minden talajon, hazánk minden táján megterem. Legjobban a közömbös vagy a savanyú felé hajló tőzegtalajokon érzi jól magát, de megél, és kielégítő hozamot ad a meszes, lúgos, kötött talajokon is. A nagyon tömörödött talajokon a gyökere ráncos lesz, elágazik (lábas), és az íze is romlik.
-
Népies nevei
fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa
-
Termesztése
Legkedvezőbb számára az olyan talaj, amelyet az előző évben láttak el szerves trágyával. Így a veteményeskertben a paradicsom vagy a paprika után kerülhet, de a könnyen felvehető műtrágyákat, sőt később a fejtrágyázást is meghálálja.
Szereti a napot, de elviseli a félárnyékot, ezért esetleg köztesként is vethető szőlő közé vagy gyümölcsfák sorába.
A kijelölt ágyás talaját nagyon gondosan, mélyen kell ősszel felásni, vagy rotációs kapával megmunkálni, mert a felszívó gyökerei mélyre lehatolnak.
A magvak igen lassan csíráznak, különösen, ha nem jutnak elegendő nedvességhez. Ezért nagyon fontos, hogy a magvetést alaposan tömörítsük a gereblye fokával, és – ha hosszabb ideig nem esik az eső – öntözzünk.
-
Gyógyhatásai
Fehérje- és ásványi anyagtartalma (vas, kalcium és foszfor) magas (bár nem kiemelkedő), kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést csökkentik a koleszterinszintet (a szervezetben rövidebb ideig tartózkodó székletből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni), s szabályozza a vércukor-tartalmat is. Kalcium- és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.
A pasztinák legelőnyösebb tulajdonsága a vizelethajtó hatás, ennek köszönhetően hugyúti fertőzések esetén átöblítőként, valamint vesehomok kezelésére és megelőzésére is alkalmas. Tisztítja a vesét és az epét, elősegíti a gyomor és az emésztőrendszer működését.
-
Konyhai felhasználása
Minden olyan ételben használhatjuk, amelyben petrezselymet szoktunk, de kevesebb kell belőle, és az ételnek édeskés ízt ad. Különösen a babételek készítésénél javasolt a használata. A gyökérből nyert anyagokat a likőriparban használják ízesítőként. A növény levelei is alkalmasak főzelék készítésére.
-
Receptek
Rakott pasztinák
Hozzávalók: 200g burgonya (héjában megfőzve, felszeletelve), 200g pasztinák (sós vízben megpuhítva, felkarikázva), 5 tojás (keményre főzve, felszeletelve), 4dl tejföl, só
Elkészítése: A szokásos módon rétegesen helyezzük el a hozzávalókat, a rétegek között tejfölözünk és sózunk, majd 40-50 percig sütjük.
http://pozitivnap.hu/eletmod/paszternak-a-mindent-helyettesito-zoldseg
-
Növénytársítás
A paszternákot lehet bokorbab, fokhagyma, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek mellé ültetni.
A paszternák Eurázsiában őshonos. Fás, kemény gyökerű vad változata a Földközi-tenger partjaitól Szibériáig napjainkban is előfordul. A pasztinák voltaképpen igénytelen növény, mert minden talajon, hazánk minden táján megterem. Legjobban a közömbös vagy a savanyú felé hajló tőzegtalajokon érzi jól magát, de megél, és kielégítő hozamot ad a meszes, lúgos, kötött talajokon is. A nagyon tömörödött talajokon a gyökere ráncos lesz, elágazik (lábas), és az íze is romlik.
Kártevők és kórokozók