A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsaünnepeinek emlékeként támadt a középkorban. Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzásának idejét s ez volt a tavasz legnagyobb ünnepe.
Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!
| jan. | febr. | márc. | ápr. | máj. | jún. | júl. | aug. | szept. | okt. | nov. | dec. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magvetés | ||||||||||||
| Kiültetés | ||||||||||||
| Betakarítás |
| Magvetés | Kiültetés | Betakarítás | |
|---|---|---|---|
| jan. | |||
| febr. | |||
| márc. | |||
| ápr. | |||
| máj. | |||
| jún. | |||
| júl. | |||
| aug. | |||
| szept. | |||
| okt. | |||
| nov. | |||
| dec. |
Rosa spp.
A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan, nehezen követhető keresztezés miatt. Közös jellemzőik: Tüskés vesszőjű cserjék. Leveleik páratlanul szárnyaltak, kopaszok, mirigyesek vagy szőrösek. A virág lehet illatos, termése csipkebogyó áltermés.
A fontosabb alapfajok a betegségekre, kártevőkre és a téli hidegre nem érzékenyek, virágaik egyszerűek. A nemesített rózsák ősei.
• Gyepűrózsa (Rosa canina): Akár 3méter magasra megnövő, elhajló, zöld vesszejű cserje. Fehér vagy halvány rózsaszín virágai júniusban nyílnak. Skarlátpiros termése tojásdad. Ágai felállóak. Magyarországon a vadon gyűjtött csipkebogyót ezen a néven tartják számon, pedig a botanikusok 26 fajt és változatot sorolnak ide.
• Sokvirágú rózsa (Rosa multiflora): 3 méter magasra is megnövő, elhajló vagy kúszó ágú cserje. Tüskéi aprók, horgosak. Ágai gallyakkal rakódnak be, melyeken június–júliusban sátorvirágzatban tömegesen nyílnak fehér virágai. Termése piros, apró.
• Japán rózsa, ráncoslevelű rózsa (Rosa rugosa): 1–2 méter magas, erősen tüskés, vastag, felálló szárú, tarackoló. Levélkéi ráncosak, sötét lilásrózsaszínű, nagy virágai júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak. Termése nagy, lapított gömb alakú, narancsvörös.
• Jajrózsa (Rosa spinosissima): 50–100 cm magas, terjedő tövű cserje. Vékony hajtásai sűrűn tüskések, fehér virágai május–júniusban nyílnak. Barnásfekete termése lapított gömb alakú.
A középkorban is ültetett, egyszer virágzó fajok:
• Fehér rózsa (Rosa × alba): A R. canina és a R. damascena keresztezéséből jött létre, 2–3 méterre növő, felálló ágú. Angliában a Rózsák Háborúja idején ez volt a York család fehér rózsája. Júniusban nyílik. Virága fehér vagy halványrózsaszín, telt vagy félig telt.
• Sárga rózsa (Rosa foetida): 1,5–2,5 méter magas, terebélyes bokor. Virágai igen szépek, de kissé kellemetlen szagúak.
• Százlevelű rózsa vagy Provence-i rózsa (Rosa × centifolia): Alacsony, virágai nagyok, teltek, illatosak.
• Damaszkuszi rózsa (Rosa × damascena): Erős illatú, telt, rózsaszín virágú rózsa. Egyik változata a bolgárok híres rózsája, melynek szirmaiból rózsaolajat nyernek.
A kerti rózsák (nemes rózsák) fajtatípusait jórészt az utóbbi száz évben állították elő az Európában addig elterjedt, egyszer virágzó rózsák és a Délkelet-Ázsiából behozott folyton nyíló rózsák többszörös összekeresztezésével. Virágaik teltek és többnyire illatosak. Színskálájuk a hófehértől a sárga és rózsaszínen keresztül a sötétvörösig terjed. A gyakorlati típusok az alábbiak:
• Teahibridek: Egy száron kevés, de nagy virágot hoznak, a másfél méter magasságot is elérik. Virágzásuk egészen az őszi fagyokig folytonos, színük a fehér, sárga, rózsaszín és piros különféle árnyalatai.
• Ágyásrózsák: alacsony vagy középmagas növekedésűek (40–100 cm). Kicsi virágaikat lapos bugavirágzatokban hozzák.
• Floribunda rózsák: Átmenetet képeznek az ágyásrózsák és a teahibridek között.
• Babarózsák: maximum 30–40 cm-re nőnek, finom ág- és levélrendszerük és a sok apró viráguk van.
• Kúszórózsák: kúszva növekedő, telt virágú, egyszer vagy többször nyíló fajták.
• Sövényrózsák: sűrűn elágazó, felfelé törő, metszést jól tűrő fajtákat. Évente egyszer sok virágot hoznak.
• Parkrózsák: Erős növésű, 2–3 m-es bokrot nevelő rózsák. Virágaik általában teltek, igen nagyok. Nagy részük nyáron többször is nyílik.
A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsaünnepeinek emlékeként támadt a középkorban. Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzásának idejét s ez volt a tavasz legnagyobb ünnepe.
Alapvetően északi-mérsékelt égövi, erdőszélek és tisztások, hegyoldalak növénye. Vízigénye nem jelentős, szereti a félárnyékot, viszont fajtától függően érzékeny lehet a fagyra. A gyepűrózsa és a jajrózsa Eurázsiából származik, nálunk is őshonosak, míg a sokvirágú és a ráncoslevelű rózsa hazája Kelet-Ázsia. A damaszkuszi rózsa és a sárga rózsa a melegebb éghajlatú Kis-Ázsiában őshonos.
A gyepűrózsa terméséből szörp, lekvár, bor, likőr, pálinka, mártás, leves, csipkeürmös készíthető, teakeveréket is gazdagíthat.
A rózsa ehető virág, illatos szirmaiból kitűnő üdítőital és fagylalt is készíthető.
A rózsalekvár nyugtató, feszültség oldó szerként is ismert.
Napos időben gyengéden vágjuk le a frissen kinyílt virágokat és szárítsuk meg a virágszirmokat teakészítéshez, vagy készíthetünk belőle rózsalekvárt, mézes kivonatot, rózsazselét vagy rózsaecetet.
Rózsa tea készítése: 3-4 evőkanálnyi rózsaszirmot forrázz le egy liter vízzel, hagyd állni 10 percig, majd szűrd le. Iszogasd kevés illatos mézzel egész nap.
Rózsavíz készítése: két csésze nagyon illatos, friss rózsaszirmot forrázzunk le egy liter vízzel és hagyjuk állni két napig, utána zárjuk üvegbe.
Rózsaecet készítése: Különböző színű rózsákból készíthetünk rózsaecetet, többféle átlátszó üvegben.
5-6 szép tömött rózsáról szedjük le az illatos szirmokat. Töltsük széles nyakú üvegbe és öntsük fel 1 liter almaecettel vagy vörösborecettel, majd jól zárjuk le. Hagyjuk állni 1 hetet árnyékban, majd szűrjük át. Néhány friss rózsaszirommal töltsük szép színes, formás üvegekbe és zárjuk le. Hűvös helyen tárolva 6 hónapon belül használjuk fel.
Rózsaméz készítése: Fontos, hogy növényvédő szermentes, vörös rózsaszirmokat válasszunk alapanyagként. Kb. 20 tömött rózsavirág szirmait kissé tépkedjük szét, töltsünk meg vele egy 4 dl-es befőttes üveget és nyomkodjuk le. Öntsünk rá termelői virág vagy akácmézet és keverjük össze. Zárjuk le az üveget, két nap múlva, ha szükséges, akkor töltsünk utána még mézet.
Napos helyen körülbelül egy hónapig érleljük. Ez alatt az idő alatt a méz nyúlóssá válik és pompásan illatozik. Szitán átszűrjük (a visszamaradt résszel teát édesíthetünk), kis üvegcsékbe töltjük, és hűvös helyen tároljuk.
Minél vörösebb a rózsaszirom annál ízletesebb lesz a belőle készült méz.
A gyepűrózsa felhasznált része az egészben szárított, valamint a kettévágott, és az aszmagoktól, szőröktől megtisztított száraz vacokrész (Cynosbati fructus sine semine). A sok C-vitamin mellett B1-, B2- és P-vitaminokat, karotinoidokat, szerves savakat és pektint tartalmaz. Vese és hólyagbajra hat, az epe, májzavar és bélhurut gyógyszere, de étvágyjavító is. Enyhe hashajtó, cukorbetegeknek is ajánlott. Hörghurut, megfázás, influenza esetén, lázas állapotban teája hűsítő, immunerősítő. Vízben áztatáskor kiázhatnak a magok körüli apró szőrök, melyek a bélbolyhokat izgatják, és hasmenést is okozhatnak. Vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.
A rózsa, pontosabban a belőle készült rózsavíz, illetve rózsaolaj nemcsak csodásan illatos, hanem nagyon egészséges is. Kevesen tudnak róla, hogy a rózsa kivonatai milyen sok mindenre használhatóak.
A rózsavíz és a rózsaolaj is igazi bőrápoló csodaszer, legyen szó akár gyulladt, száraz, idős vagy érzékeny bőrről – szinte minden típusra használható. Sőt elég gyengéd hozzá, hogy akár gyerekek bőrével is érintkezhessen. A rózsaolajat természetesen hígítani kell valamilyen vivőolajban (1:10 arányban), ha pedig valakinek extrém módon érzékeny a bőre, akkor még ennél is jobban érdemes hígítani. A rózsavizet bármikor permetezhetjük a testünkre és az arcunkra is: hűsít, gyógyít, és a reggeli vagy esti arcápolási rutinba is beépíthető tonizálóként. A rózsaolaj emellett – természetesen szintén hígítva – bőrfertőzések kezelésére is használható, de csak akkor, ha korábban már meggyőződtünk róla, hogy nem váltott ki belőlünk allergiás reakciót.
A rózsavizet és a rózsaolajat régóta használják a nők hormonális egyensúlyzavarainak kezelésére, mivel segíthet enyhíteni a PMS és a menopaza tüneteit, illetve a menzesz idejének szabályozásában.
Egy másik kutatás szerint pedig a rózsaillat a demenciában szenvedők állapotát is segíthet javítani.
Az ibolya és a koriander mellett a rózsa illata is azok közé az illatok közé tartozik, amelyek kutatások szerint segítenek enyhíteni a migrén tüneteit. Hígítva érdemes lehet vele átmasszírozni a homlok, illetve a halánték környékét.
Akárcsak a többi gyógynövényként is használt virág antibakteriális, gyulladásgátló és vérzéscsillapító hatású.
A rózsa ehető virág, illatos szirmaiból kitűnő üdítőital és fagylalt készíthető. A rózsalekvár nyugtató, feszültség oldó szerként is ismert.
Illóolaját az aromaterápiában légúti megbetegedéseknél alkalmazzák, de kedvező hatású a szorongásra és rossz közérzetre, változó kedélyállapotra is.
A friss szirmokból rózsavíz vagy erősebb formában rózsaeszencia is készülhet.
Az eszenciát borogatásra, menstruációs problémákra, szédülésre, fej- és torokfájásra, valamint depresszióra alkalmazhatjuk.
Legveszélyesebb kórokozója a meleget és párát kedvelő rózsa lisztharmat. Általánosan előfordulnak a levélhullást okozó a levélfolt-gombák, csapadékos időben a vesszőfoltosság, Sokféle vírus támadhatja, emellett ősszel párás időben jelentkezhet a rózsa-peronoszpóra és a szürkepenész. Fontos, hogy úgy metsszük a rózsát, hogy ne legyen túl sűrű a lombja, mert az a gombáknak kedvez. Jelentősebb kártevői a levéltetvek, a rózsa-pajzstetvek, a hajtásfúró rózsadarázs. Ezért ültessünk a rózsa mellé kártevő riasztó növényeket.
A zsálya, a kakukkfű, az izsóp és a levendula segít elriasztani a rózsa kártevőit. Tövénél a kisebb termetű hagymás és évelő virágok kiegészítik díszét, és egyben jelenlétükkel védik is.
A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsaünnepeinek emlékeként támadt a középkorban. Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzásának idejét s ez volt a tavasz legnagyobb ünnepe.
