Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Rebarbara

sorok közti távolság
100-150 cm
vetési mélység
1-2 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Rheum rhabarbarum
A hullámos levelű vagy kerti rebarbara a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik és rokon a sóskafélékkel. Magyar nevét latin botanikai nevéből vettük át, mely eredetileg annyit tesz: “a barbárok gyökere”. Az eurázsiai elterjedésű rebarbara nemzetség őshazája Ázsia, pontosabban Észak-Kína, Mongólia és Tibet magasan fekvő vidéke. Eurázsia mérsékelt és szubtrópusi területein egyaránt elterjedtek. Innen került Európába, ahol egyes fajainak gyökerét gyógynövényként használták. Évelő, lágy szárú növény. A gyökértörzse mintegy 30–40 cm mélyre nyúlik le a talajba. A tőlevelek nagyok, a levéllemez hosszúsága egyes fajtákon meghaladja a 40–50 cm-t. A levélnyelét fogyasztjuk.

  • Érdekességek

    Mivel a rebarbarában levő oxálsav a táplálkozás során kalciumot köt le, fontos, hogy a rebarbarához kalciumgazdag ételeket (pl. tejet) fogyasszunk. És ezért a csontképződési zavaroktól, a húgy- és vesekőtől, -homoktól szenvedők ne fogyasszák! Június után már nem jó szedni, mert nagyon megnövekszik oxálsav-tartalma, aromája pedig kevésbé élvezetes, s a növénynek is szüksége van pihenő, raktározó időszakra.

  • Élőhelye

    Őshazája Észak-Kína, Mongólia és Tibet magasan fekvő vidéke. Legszívesebben az üde, mély rétegű talajokon terem.

  • Termesztése

    Magvetésről és dugványozásról is nevelhetjük. A termőtalaját istállótrágyával dúsítsuk. Ha dugványt ültetünk, úgy tegyük, hogy hajtáscsúcsa mintegy 1-2 cm-rel legyen a talaj felszíne alatt. Ha magot vetünk, akkor április első felében hidegágyba vessük, majd május végén- június elején tűzdeljük szabadföldi ágyásokba. Az első télen védeni kell a kifagyás ellen, tőzegből vagy avarból készített takaróval. Állandó helyre a következő év tavaszán ültetjük. A rebarbara szárát csak a második esztendőtől kezdve takarítsuk be. A virágtokot távolítsuk el róla, mihelyt az fejlődésnek indul. Fontos a folyamatos kapálás, locsolás és talajjavítás. Mindig az alsó leveleket szedjük, hetente maximum kétszer. Szedéskor a levélnyelet ne vágjuk, hanem csavarjuk ki.

  • Konyhai felhasználás

    Étkezési célra csak a meghúsosodott levélnyél alkalmas. Gyümölcshöz hasonlóan kompótnak, lekvárnak, szörpnek, ivólének, sőt bornak is használják tőlünk északabbra, ahol kevesebb gyümölcs érik be. Leginkább az almához hasonló, azt helyettesítő étek. Levélnyele meglehetősen rostos, ezért külső rétegét a spárgához hasonlóan mindig meg kell hámozni, majd célszerű 2-3 cm-es felvágni.

  • Gyógyhatásai

    Hashajtónak, bélműködés-szabályzónak, étvágyjavítónak használják. Vizelethajtó, salaktalanító hatású, ezért tavaszi vitamin- és tisztítókúrák ideális eledele, de vigyázat; nagy dózisban bélnyálkahártya-irritációt, gyomor- és bélgörcsöket okozhat.

  • Receptek

    Rebarbarás pite: http://bobbimenzaja.blogspot.hu/2011/07/kek-szalagos-rebarbaras-pite.html

  • Növénytársítás

    A rebarbara levele nagyon hasznos, mert kiváló permetlét készíthetünk belőle a hagymalégy ellen. Vagyis, ha készítünk egy kis rebarbara kompótot, a levelét is használjuk fel, mert a hagymalégy bizony komoly károkat tud okozni.

Mivel a rebarbarában levő oxálsav a táplálkozás során kalciumot köt le, fontos, hogy a rebarbarához kalciumgazdag ételeket (pl. tejet) fogyasszunk. És ezért a csontképződési zavaroktól, a húgy- és vesekőtől, -homoktól szenvedők ne fogyasszák! Június után már nem jó szedni, mert nagyon megnövekszik oxálsav-tartalma, aromája pedig kevésbé élvezetes, s a növénynek is szüksége van pihenő, raktározó időszakra.