Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

Rózsa

sorok közti távolság
30-150 cm
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Magvetés
Kiültetés
Betakarítás
Magvetés Kiültetés Betakarítás
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Növénytársítás táblázat letöltés

Rosa spp.

A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan, nehezen követhető keresztezés miatt. Közös jellemzőik: Tüskés vesszőjű cserjék. Leveleik páratlanul szárnyaltak, kopaszok, mirigyesek vagy szőrösek. A virág lehet illatos, termése csipkebogyó áltermés.
A fontosabb alapfajok a betegségekre, kártevőkre és a téli hidegre nem érzékenyek, virágaik egyszerűek. A nemesített rózsák ősei.
• Gyepűrózsa (Rosa canina): Akár 3méter magasra megnövő, elhajló, zöld vesszejű cserje. Fehér vagy halvány rózsaszín virágai júniusban nyílnak. Skarlátpiros termése tojásdad. Ágai felállóak. Magyarországon a vadon gyűjtött csipkebogyót ezen a néven tartják számon, pedig a botanikusok 26 fajt és változatot sorolnak ide.
• Sokvirágú rózsa (Rosa multiflora): 3 méter magasra is megnövő, elhajló vagy kúszó ágú cserje. Tüskéi aprók, horgosak. Ágai gallyakkal rakódnak be, melyeken június–júliusban sátorvirágzatban tömegesen nyílnak fehér virágai. Termése piros, apró.
• Japán rózsa, ráncoslevelű rózsa (Rosa rugosa): 1–2 méter magas, erősen tüskés, vastag, felálló szárú, tarackoló. Levélkéi ráncosak, sötét lilásrózsaszínű, nagy virágai júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak. Termése nagy, lapított gömb alakú, narancsvörös.
• Jajrózsa (Rosa spinosissima): 50–100 cm magas, terjedő tövű cserje. Vékony hajtásai sűrűn tüskések, fehér virágai május–júniusban nyílnak. Barnásfekete termése lapított gömb alakú.

 

A középkorban is ültetett, egyszer virágzó fajok:
• Fehér rózsa (Rosa × alba): A R. canina és a R. damascena keresztezéséből jött létre, 2–3 méterre növő, felálló ágú. Angliában a Rózsák Háborúja idején ez volt a York család fehér rózsája. Júniusban nyílik. Virága fehér vagy halványrózsaszín, telt vagy félig telt.
• Sárga rózsa (Rosa foetida): 1,5–2,5 méter magas, terebélyes bokor. Virágai igen szépek, de kissé kellemetlen szagúak.
• Százlevelű rózsa vagy Provence-i rózsa (Rosa × centifolia): Alacsony, virágai nagyok, teltek, illatosak.
• Damaszkuszi rózsa (Rosa × damascena): Erős illatú, telt, rózsaszín virágú rózsa. Egyik változata a bolgárok híres rózsája, melynek szirmaiból rózsaolajat nyernek.

 

A kerti rózsák (nemes rózsák) fajtatípusait jórészt az utóbbi száz évben állították elő az Európában addig elterjedt, egyszer virágzó rózsák és a Délkelet-Ázsiából behozott folyton nyíló rózsák többszörös összekeresztezésével. Virágaik teltek és többnyire illatosak. Színskálájuk a hófehértől a sárga és rózsaszínen keresztül a sötétvörösig terjed. A gyakorlati típusok az alábbiak:
• Teahibridek: Egy száron kevés, de nagy virágot hoznak, a másfél méter magasságot is elérik. Virágzásuk egészen az őszi fagyokig folytonos, színük a fehér, sárga, rózsaszín és piros különféle árnyalatai.
• Ágyásrózsák: alacsony vagy középmagas növekedésűek (40–100 cm). Kicsi virágaikat lapos bugavirágzatokban hozzák.
• Floribunda rózsák: Átmenetet képeznek az ágyásrózsák és a teahibridek között.
• Babarózsák: maximum 30–40 cm-re nőnek, finom ág- és levélrendszerük és a sok apró viráguk van.
• Kúszórózsák: kúszva növekedő, telt virágú, egyszer vagy többször nyíló fajták.
• Sövényrózsák: sűrűn elágazó, felfelé törő, metszést jól tűrő fajtákat. Évente egyszer sok virágot hoznak.
• Parkrózsák: Erős növésű, 2–3 m-es bokrot nevelő rózsák. Virágaik általában teltek, igen nagyok. Nagy részük nyáron többször is nyílik.

  • Érdekességek

    A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsaünnepeinek emlékeként támadt a középkorban. Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzásának idejét s ez volt a tavasz legnagyobb ünnepe.

  • Élőhelye

    Alapvetően északi-mérsékelt égövi, erdőszélek és tisztások, hegyoldalak növénye. Vízigénye nem jelentős, szereti a félárnyékot, viszont fajtától függően érzékeny lehet a fagyra. A gyepűrózsa és a jajrózsa Eurázsiából származik, nálunk is őshonosak, míg a sokvirágú és a ráncoslevelű rózsa hazája Kelet-Ázsia. A damaszkuszi rózsa és a sárga rózsa a melegebb éghajlatú Kis-Ázsiában őshonos.

  • Termesztése

    A vad alapfajokat magról szaporítják, a nemes rózsákat oltják. A félvad fajták közül a sarjadzók tőosztással is szaporíthatók, sőt lehetséges a hajtásdugványozás is, de legjobb ha oltványokat veszünk. Jó vízáteresztésű, mélyrétegű talajba ültessük a rózsatöveket, meggyökeresedésig időnként öntözzük őket. A növény gondozása attól is függ, milyen típusú rózsát nevelünk. Legkényesebbek a teahibridek és a babarózsák, ezeket rendszeresen kell metszeni, és nem szeretik a fagyos zugokat. A teahibrideket egyenként vagy laza csoportokban ültessük. A babarózsák többnyire cserepes dísznövényként kaphatók, de a kertben a szabadba is telepíthetjük őket. Valamivel edzettebbek az ágyásrózsák, virágágyásokban csoportosan mutatnak a legjobban. A parkrózsák, talajtakaró rózsák és a kúszó rózsák is igényesebbek a vad fajoknál, de általában különösebb növényvédelmet vagy téli takarást nem igényelnek, metszeni is elég őket 2-3 évente. A kúszó rózsák önálló kapaszkodásra nem képesek, ezért csak támrendszerre kötözve (pergolák, virágrácsok, gúlák) futtathatók.
  • Konyhai felhasználás

    A gyepűrózsa terméséből szörp, lekvár, bor, likőr, pálinka, mártás, leves, csipkeürmös készíthető.

  • Gyógyhatásai

    A gyepűrózsa felhasznált része az egészben szárított, valamint a kettévágott, és az aszmagoktól, szőröktől megtisztított száraz vacokrész (Cynosbati fructus sine semine). A sok C-vitamin mellett B1-, B2- és P-vitaminokat, karotinoidokat, szerves savakat és pektint tartalmaz. Vese és hólyagbajra hat, az epe, májzavar és bélhurut gyógyszere, de étvágyjavító is. Enyhe hashajtó, cukorbetegeknek is ajánlott. Hörghurut, megfázás, influenza esetén, lázas állapotban teája hűsítő, immunerősítő. Vízben áztatáskor kiázhatnak a magok körüli apró szőrök, melyek a bélbolyhokat izgatják, és hasmenést is okozhatnak. Vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.

  • Növényvédelem

    Legveszélyesebb kórokozója a meleget és párát kedvelő rózsa lisztharmat. Általánosan előfordulnak a levélhullást okozó a levélfolt-gombák, csapadékos időben a vesszőfoltosság, Sokféle vírus támadhatja, emellett ősszel párás időben jelentkezhet a rózsa-peronoszpóra és a szürkepenész. Fontos, hogy úgy metsszük a rózsát, hogy ne legyen túl sűrű a lombja, mert az a gombáknak kedvez. Jelentősebb kártevői a levéltetvek, a rózsa-pajzstetvek, a hajtásfúró rózsadarázs. Ezért ültessünk a rózsa mellé kártevő riasztó növényeket.

  • Növénytársítás

    A zsálya, a kakukkfű, az izsóp és a levendula segít elriasztani a rózsa kártevőit. Tövénél a kisebb termetű hagymás és évelő virágok kiegészítik díszét, és egyben jelenlétükkel védik is.

A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsaünnepeinek emlékeként támadt a középkorban. Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzásának idejét s ez volt a tavasz legnagyobb ünnepe.