Kertészkedjünk

Már van parcellád, de nem vagy profi kertész? Nem tudod mit, mikor és hogyan ültess?
Találd meg a kedvenc zöldségeidet vagy fűszernövényeidet itt!

Növényhatározó
Vetési naptár
Kertalapítás

A hónap növénye

Szamóca (földieper)

Fragaria x ananassa
A Rosaceae (rózsafélék) családba tartozó, alacsony, évelő tőrózsás növény. Évszázadokon át az erdei szamócát (Fragaria vesca), a csattanó szamócát (F. viridis) és a mosuszszamócát (F. moschata) fogyasztották. Amerika felfedezésével, az Észak-Amerikában őshonos virginiai szamóca (F. virginiana) és a chilei szamóca (F. chiloensis) kereszteződéséből jött létre a XVIII. században az öntermékeny Fragaria × ananassa.
Járulékos gyökérrendszere van, mert a hajtás eredetű indanövények meggyökeresedéséből alakul ki. Az indanövényeknek gyökérképződésükhöz érintkezniük kell a nedves és jól levegőzött talajjal. A kifejlett szamócatő gyökérzete akár 80-100 cm szélességet elérheti, és ugyanilyen mélyre is hatolhat, bár a legtöbb gyökér a felső 15-20 cm-ben található. A 2-3 cm hosszú gyökértörzsén fejlődnek a hajtás részei. A szamócanövényen háromféle levél különböztethető meg: a lomblevelek (tőlevelek), amik hármasan összetettek, a gyökértörzset borító allevelek valamint a virágzatban elhelyezkedő fellevelek. Szüret után megkezdődik a tavaszi levelek tömeges elhalása és a nyári levelek képződése, amik áttelelnek, egy részük a fagy hatására elpusztul. Tőrózsája alsó leveleinek hónaljából ostorindákat fejleszt, ezeken fejlődnek az indanövények. Egy-egy tövön 5-15, egy-egy indán 3-5 indanövény is. Április közepén fejlődik a virágzatot tartó tőkocsány. A fehér vagy enyhén rózsaszín virágok a bogernyőben nyílnak, az elsőként kialakult virágból fejlődik a legnagyobb gyümölcs. A hazánkban termesztett szamócafajták gyakorlatilag öntermékenyülők, rovar- és szélbeporzásúak. A legtöbb termőnek meg kell termékenyülnie, hogy kb. egy hónap múlva szép gyümölcs fejlődjön. Az aszmagtermések a gyümölcs felületén vagy besüllyedve helyezkednek el.

 

MÁJUSI KERTI TEENDŐK

Végre búcsút mondhatunk a nagyobb hidegeknek és a fagyoknak. Májusban, ha csak jégeső nem jön, nincs okunk már a nagyobb aggodalomra, kikerülhetnek a fagyérzékeny növények is. Szerencsére általában sok eső esik ebben a hónapban, ami termékennyé teszi a talajt, és a nap is később megy le, így munka után is jut elég idő a kertre. A szünidő előtt most még rendszerezettek a hétköznapok, ezért most a legegyszerűbb beiktatni a napirendbe, és rászokni a felfrissítő kerti munkára.

A májusi általános kerti feladataink
-Ha nem esik az eső, ne felejtsük el öntözni az elvetett és elültetett zöldségeket, gyümölcsöket és dísznövényeket, és inkább kevesebbszer többet adjunk nekik, hogy a víz elérjen a gyökerükig.
-A növényi hulladékot gyűjtsük össze, a túl nagy szárdarabokat aprítsuk fel, és vigyük a komposztba. Tartsuk rendben a komposzthalmot, ne gyomosodjon el, ne essen szét, járja át megfelelő mennyiségű levegő és nedvesség. Villával lazítsuk fel, rakhatunk rá jó minőségű termőföldet is vagy érett komposztot, hogy segítsük a lebontást.
-Mivel most kifejezetten intenzív lesz a vegetatív növekedés (levél-és hajtásfejlődés), tartsuk kordában a gyomokat, emellett ha van gyepfelület, sor kerülhet az első fűnyírásra. Néhány hét múlva a magas fű már akadályozhat minket a mozgásban, és persze azt sem akarjuk megvárni, hogy a ’gyom’ fajok magot érleljenek és így elszaporodjanak az ágyásainkban.
-A sorközök, utak gyomtalanítása is fontos, vagy takarása a gyomok és a kiszáradás ellen. Érdemes megfigyelni, milyen gyomfajok fordulnak elő a kertben, ahelyett, hogy válogatás nélkül mindet kitépnénk, csökkentve ezzel a zöldfelületet. Az ilyenkor virágzó, tavaszi egyévesek (pl. árvacsalán, pásztortáska, tyúkhúr, veronikák, pipacs) és maggal szaporodó évelők (fehér here, kerek repkény, pitypang, lórom, útifű) nem jelentenek veszélyt. Természetesen ha a helyükre ültetnénk valamit, nincs szükség rájuk, s akkor is feltétlenül távolítsuk el őket az ágyások közeléből, ha gyorsan és gyökereikkel is terjednek (például a tarackbúza, csillagpázsit, szulák, málna, citromfű, akác).
Egyébként védik és gazdagítják a talajt, megtartják a nedvességet, növelik a sokféleséget, és virágaikkal vonzhatnak hasznos rovarokat (például a zamatos turbolya). A madárkeserűfű (Poligonum aviculare) annyira bírja a taposást, hogy az utakat teljesen lefedi, máshol viszont nem okoz gondot. A gyomok számunkra is hasznosak lehetnek, mint gyógynövény (pl. pitypang, csalán, cickafark, katángkóró), és fontos információval szolgálhatnak a talaj minőségéről.

Szaporítás

Az enyhe idő beköszöntével a fagyra érzékenyebb fajok is kikerülhetnek a kertbe.

Zöldség, gyümölcs

Ha még nem tettük meg áprilisban, vessük el a káposztaféléket, a sárgarépát, a babot, ültessük ki a megfelelően fejlett paradicsompalántákat. Jó idő esetén az évben először kikerülhetnek a paprika, a kabakosok (uborka, tökfélék), a kukorica és a padlizsán palántái, a hónap végétől pedig a zeller is.
Ha saját nevelt palántáinknak már van két lomblevelük, és még nem tűzdeltük át őket, tegyük meg most, hogy eléggé megnőjenek és megerősödjenek az ültetéshez.

Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.

Neveljük elő a borsó helyére ültethető céklát, kelkáposztát és kelbimbót. Ezeket a zöldségeket már szabadágyban nevelhetjük, és amint a borsósorok felszabadulnak, palántázhatjuk is őket a helyükre.

Az uborkának jót tesz a bőséges trágyázás. Ha nincs trágyánk, komposzttal javíthatjuk a talajt. A beásott szerves anyag elősegíti a talaj jobb szellőzését, gyorsabb felmelegedését, serkenti az uborka növekedését.

Fűszernövények

Sok melegigényes fűszernövény (oregánó, kakukkfű, citromfű, bazsalikom) palántáját kiültethetjük a hónapban.

Dísznövények

Enyhe idő esetén kikerülhet sok dísznövény palántája, például a büdöskéé (bársonyvirág) vagy a kardvirágé, de a sarkantyúka magvetésére is sor kerülhet.

Növényvédelem

Figyeljük meg a károsítók jelenlétét, majd ezután lépjünk közbe!
-Mindenhol előfordulhatnak a meleg és csapadékos időt kedvelő levéltetvek és a csigák, ezekről alább bővebben olvashattok.
-A gyümölcsfák levelein a foltosságot okozó gombák (Taphrina őszibarackon, Stigmina, lisztharmatok) és a levéltetvek, a gyümölcsökön a különféle gyümölcsmolyok és darazsak berágása, a szőlő levelein ezen kívül a levélatkák.
-A málnán, a szamócán ugyanúgy levélfolt-betegségek, tetvek, ezen kívül sodrómolyok, a szamóca virágain bimbólikasztó károsíthat.
-Zöldségeken általánosan megjelenhetnek a fajra jellemző levélfoltosságot, rothadást okozó gombák, a tetvek, az egyes növényfajokon: káposztalepke, retekben és káposztafélékben a káposztalégy, a levelüket rágcsáló földibolhák, hagymában a hagymalégy, borsón a borsótripsz, terméseiben a borsó-ormányos, és az akácmoly lárvái.
-Ha a palántáink a megfelelő gondozás ellenére elpusztultak, száruk alul elvékonyodott, annak palántadőlés (rizoktónia, pítium) is lehet az oka.

Csigák elleni védekezés
– Nem minden csiga ártalmas. A házas csigák általában nem kártevők. Többnyire elpusztult növényrészekkel vagy algával táplálkoznak. Sőt egyesek közülük megeszik a csupasz csiga petéit. A fehérszájú kerti csiga, a szőlőhegyi csiga vagy a márványozott csiga a nálunk leggyakoribb spanyol csupaszcsigával ellentétben nem okoz kárt.
– Elsősorban azokat rágják meg, amelyeknek csökkent az ellenálló képessége. Ilyenek a frissen ültetett, még meg sem gyökeresedett növények, vagy a már elöregedőben levők, amelyeknél a sejtek nyomása már csökken.
– Egy éjszaka alatt nagy távolságot képesek megtenni, a kifejlett akár 25 métert is. Napközben pedig nedves búvóhelyeken húzódnak meg.
– A csigák sima és nedves felületen tudnak előrehaladni, mivel egy nyálkarétegen indulnak el. Ha az ágyásokat homokkal, murvával vagy kaviccsal alakítjuk ki, általában sikeresen távol tarthatjuk az állatokat. A növényeket egyesével is megvédhettük, ha köréjük árpapelyvát, fűrészport vagy fahamut szórunk. De a védőgyűrűt eső után mindig fel kell újítani.
– A magas-ágyás megnehezíti a csigák útját és nehezebben találják meg a növényeket. Viszont az erős illatú táplálékot már 40 cm távolságról kiszúrják. A földre fektetett deszkák napközben rejtekhelyként szolgálnak a csigák számára, innen rendszeresen össze lehet őket gyűjteni. Csalinak kitehetünk félbevágott almát, burgonyát, vagy a földbe ásott sört tartalmazó edényt.
– A csigákat riasztja a mustár a gyökereivel, a hagymafélék, a csalán szúrós és a borágó érdes levelei, a turbolya erős szaga, vagy a babszalmával való takarás. Továbbá néhány évelő fűszernövényt (pl. a zsálya, az izsóp és a kakukkfű) sem kedvelik a csigák, sőt a nyesedékükkel is takarhatjuk a talajt ellenük.
A csigák természetes ellenségei: Néhány, a kertben kívánatos madár, mint a seregély, a sárgarigó és a feketerigó táplálékai, továbbá fogyasztja a sündisznó, a varjak, a vakond és a varangyok is. A kis, repülő szentjánosbogár is csigairtó, mert mérgező váladékát a csigatestbe fecskendezi. Rettegett ellenségük még az aranyos futóbogár. Ezek a kis állatkák rendkívül fontosak, mert nemcsak különböző csigafajok is képesek egymást kölcsönösen sakkban tartani.
-A csigák ellen hatásos szer még a begónialé: egy marék begónia-hajtást áztassunk egy napig 10 liter vízben. Permetezzük be ezzel a lével azokat a növényeket, melyeket éjszaka csigák látogatnak. A csigák a fokhagyma szagát sem szeretik, ezért előnyös, ha a szamócaágyást fokhagymával körbeültetjük, vagy befőttesüveget sörrel öntünk meg, és leássuk a talajszintig.

Levéltetvek elleni védekezés
A tetvek nem csak szívogatják a növény nedveit, de mézharmatot is választanak ki, ami vonzza a hangyákat, és elősegíti a gombabetegség és a korompenész kialakulását.
– Tetveket riasztja többek között a kerti zsázsa, levendula, körömvirág, borsikafű.
– A kapor csalogatja a tetveket fogyasztó rovarokat.
– Víz és denaturált szesz fele-fele arányú keverékével a fenyegetett növényeket lemossuk vagy megpermetezzük, de a hagyományos mosószappanos lemosás is hatásos.
A trágyalé természetes erjedési folyamatot indítunk el, amikor a frissen vágott növényi részeket vízzel felöntjük. A trágyalé készítésére bármilyen edény megfelelő, a növénnyel félig töltött edényt teletöltjük vízzel. Az erjedés lassú, és hőtől függő folyamat. A lé először bezavarosodik, majd elszíneződik, és a végén az elkorhadt növényi részek masszává válnak, ilyenkor kellemetlen szagú is lehet. De ez a pici kellemetlenség simán elviselhető. A megerjedt lével meglocsolhatjuk, vagy lepermetezhetjük a tetvesedő növényeinket pl. rózsát.
A csalánlé fokozza a növények ellenálló képességét, mivel nagy a makro és mikroelem, vitamin, enzimek, szilíciumtartalma, továbbá véd a levéltetvek ellen, és hatásos a gombabetegségek leküzdésében.

Elkészítés: 5kg friss csalánt műanyag hordóban 10 liter vízzel felöntünk, majd 7-10 napon át időnként megkeverve, napos meleg helyen érleljük.(Meglehetősen büdös lesz!) A megerjesztett anyagot felöntjük 15 liter vízzel.
A levéltetvek természetes ellenségei a fülbemászó, illetve a katicabogarak az éjszaka fellépő tetvek nagy részét elpusztítják úgy, hogy a növény kártalan marad.

Magvetés

Kiültetés

Betakarítás

Nem kaptál mindenre választ?

Böngéssz a kertészeti tippek és praktikus tanácsok között.